Egység, 1993 (12-15. szám)

1993-12-01 / 15. szám

Chabad Lubavich Zsidó Nevelési Es Oktatási Egyesület - Jewish Heritage Center of Hungary Budapest VII., Wesselényi utca 4.1.1. 1075 © 2680183־ A SZÉDERESTE FORGATÓKÖNYVE áldást. Utána két áldást mondunk, ame­­lyeknek szövege a Hággádában szere­­pel, majd a felső és a középső, törött pászkából eszünk. Veszünk egy csipet­­nyit a keserű gyökérből, elmondjuk az áldást, és megesszük, előzőleg bemárt­­va a chároszetba. KORÉCH. Hillél, a nagy tanaita, aki a Szentély idejében élt, szemléltetésül ״szendvicsként” elkészítve ette a Pe­­-szách-áldozati bárány húsátapászkával és a keserű gyökérrel. A koréch aktusa során mi is ״Hillél-féle szendvi­­eset” eszünk. SULCHÁN ORÉCH. Ünnepi vacsora. CÁFUN. Az étkezés utáni ima előtt megesszük az elrejtett áfiko­­mdnt. Ezután már semmit sem szabad enni, csak vizet ihatunk. QÁRÉCH. /Asztali áldás. Ha !cg­­alább három felnőtt férfi van az asztalnál, meziiment bencsolnak, majd kiisszuk a harmadik pohár bort. HALLEL. Megtöltjük a negye­­dik poharat, és töltünk Elijáhu próféta poharába is, aki a hagyomány szerint minden zsidó házba ellátogat a széderestén. Kinyitjuk az ajtót, elmond­­juk a Sfoch Chámátchá imát. Az ajtó nyitva marad, mert Peszáchkor, az őri­­zet éjszakáján, semmitől nem félünk: sem a fanatikus üldözés tébolyától, sem a vérvádaktól. Befejezzüka//d//é/hála­­imát, majd kiisszuk a negyedik pohár bort. NIRCÁ. Az est pijutok, hálaénekek, a közismert Chádgádjá, a Ki tudja, mi az egy? éneklésével fejeződik be. Legvégül azősi jókívánsággal búcsü­­zunk: Lesáná hábáá bi/rusálájim - a jövő évben Jeruzsálemben! Kívánjuk a széder résztvevőinek, hogy jövőre a Messiással együtt Jeru­­zsálemben töltsük az ünnepet, és virrad­­jón ránk az örök szabadság hajnala! A mén! Baruch Oberländer KARPÁSZ. Eszünk egy darabot a zöldségből, vagyis a krumpliból, amely azért szerepel a tálon, hogy a gyerekek elcsodálkozzanak és rákérdezzenek. A kárpászt sós vízbe mártva esszük, és a Borépri háádámá áldást mondjuk rá. JÁCHÁC. A széderrendező kettétöri a szédertálon lévő három pászka közül a középsőt. Az egyik felét visszateszi a helyére, a másikat elrejti. Ez Iqsz az áfi­­komán (afikajmén), amelyet a vacsora után fogyasztunk el. MAGID. A széder lényege, a szabadu­­lás történetének elbeszélése, dokumen­­tálása, kommentálása. A széder leveze­­tője felemeli a szédertálat, rámutat a kettétört maceszra, és elmondja: ״Ez a sanyarúság kenyere, amelyet őseink et­­tek Egyiptomban.” Ezután kérdezi a gyerek a Má nistánát, az előkészített, ״megrendelt” kérdéseket, amelyek arra valók, hogy a széderrendező elbeszél­­hesse a kivonulás történetét és követ­­kezményeit. Az elbeszélés fő pontjai közé tartozik az isteni ígéret felemlíté­­se, amelynek megvalósulásaként a zsi­­dó nép történelme során mindannyiszor megmenekült ellenségeitől. Ide tartozik a tízegyiptomi csapás felsorolása, az is­­teiü gondviselés dicsérete, valamint Rábbán Gámiiéi megállapítása a Pe­­szách, mácá és máror kötelező hárma­­sáról. Ezt a részt a Hállél hálaima, majd a második pohár bor kiivása fejezi be. RÁCHCÁ, MOCI, MACA, ALÁ­­ROR. A széder minden résztvevője ke­­zet mos, és elmondja a kézmosásra való A mai napon a világon mindenütt zsi­­dók milliói ünnepük meg Peszáchot, és vesznek részt az ősi rítus szerint a szé­­derestén. Az est ״forgatókönyvét” min­­denki azon a nyelven olvassa, amelyet ért. A széder lényege az elbeszélés, a hagyomány továbbadása: az egyiptomi kivonulás, a rabszolgasorból való sza­­badulás története, a zsidó nép nemzetté válását, a Tóra elfogadását megelőző események elmondása. A széder két főpillére a jelképek fel­­vonultatása és az események elő­­írásos sorozata, amely a szimbó­­lumokat az elbeszélés különböző mozzanataival ötvözi. Ezt az alábbi tizenöt pontban foglalja össze az est forgatókönyvének, a Hággádá nak ismeretlen szer­­kesztője: Kádés, Rchác, Kárpász, Jácliác, Mágid, Ráchcá, Moci, Mácá, Máror, Koréch, Sulchán Orécli, Cáfun, Báréch, Hállél, Nircá. A szédertálon az est jelképei szerepelnek. Három pászka a zsi­­dó nép három rétegét, a kohánitá­­kát, lévitákat és Jiszráélt, az egy­­szerű zsidókat jelzi. Egy keménytojás a Szentély idejében szokásos chágigááldozatra emlékeztet. Ezzel átellenben foglal helyet a zroá, a sült csirkenyak, a Peszách-bárányáldo­­zat szimbóluma. Ott van a kárpász (főtt krumpli vagy egy hagyma), valamint a máror és a cházeret - a kétféle keserű gyökér, rendszerint reszelt torma és fe­­jes saláta - meg a chároszet, a gyű­­inölcspépből készült keverék, amely az egyiptomi rabszolgaságból emlékeze­­tes maltert jelképezi. A széder lényeges része a négy pohár bor. Az elsőt mindjárt az elején, a Kid­­dús után isszuk ki. KÁDES. Akárcsak péntek esténként, Kiddust csinálunk: áldást mondunk a borra. Ezután a szék bal karfájára tá­­maszkodva - mint annak idején a sza­­bad római polgárok tették - kiisszuk a pohár bort. RCHÁC. A széder rendezője kezet most a zöldségevés előtt, de nem mond­­ja el a kézmosásra a szokásos áldást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom