Egység, 1990 (1-2. szám)
1990-12-01 / 2. szám
ד־סב ״A Teremtő, a Tóra és a zsidóságegy egységet alkot” (Zohár) MINDEN ZSIDÓ LAPJA 9)10« képe, amelyet nem szentségtelenített meg a pogány elnyomók keze, s tisztán, érintetlenül őriztetett meg a Szentélyben. Ez a kis korsónyi olaj - amely a Tórá fényét árasztotta - a Chánuká igazi tartalma. Nem a fényes katonai győzelmek, amelyeknek talmi csillogását később annyi keserűség homályosította el; nem a hősiesen kivívott nemzeti függetlenség, amelyet szörnyű pusztulás követett - hanem a fény. A Tan fénye, amely bevilágítja a zsidó életet, és máig fenntartotta népünket. A Fény Ünnepének nyolc napján térjünk vissza a tradíciókhoz! Tegyük ki ablakunkba a Chánuká-gyertyákat: hadd hirdessék, hogy a magyarországi zsidóság él, és őrzi az évezredes hagyományokat! Chág száméách! A szerkesztő khosz elhatározta, hogy kiterjeszti a görök kultúra ״áldásait” a leigázott népekre, s a görög vallást - a bálványimádást - próbálta rájuk kényszeríteni. A zsidók között is akadtak árulók, akik az asszimilációt választották, s a pogány kultúrát próbálták népszerűsíteni, de többségük elutasította az erőszakos hellenizációt. Ekkor tört ki a mákkábeusok fclkelése. Ez az ellenállási mozgalom nem elsősorban politikai, inkább szellemi alapokon állt. Jellelmző, hogy akkor érte el tetőpontját, amikor a görög betolakodók arra próbáltak kényszeríteni egy öreg zsidót, hogy egyék az áldozati - disznóhúsból... Mátitjáhúfőpapésöt fia - akik közül a legbátrabb később Jehúdá Mákkábi néven vált ismertté - vezette a zsidóság példa nélkül álló szabadságharcát. Ennek a küzdelemnek ma is a kis korsó olaj a jel SZABADSÁGHARC ZSIDÓ MÓDRA Chánuká ünnepének történelmi háttérében egy kis nép szabadságharca áll. Ez a kis nép, a zsidóság, képes volt nemet mondani egy világhatalomnak. Az újkorban nemigen találni példát üyesmire; talán csak - lehávdíl - a finneknek a szovjet mamutállammal szembeni, hősies és elkeseredett ellenállása volt ehhez hasonló. A. Második Szentély idején, 3622- ben - a polgári időszámítás előtt 138- ban - a szíriai görögök, Nagy Sándor utódai, leigázták az akkori Kelet országait, köztük Erec Jiszráélt is. A zsidók eleinte megtarthatták szellemi autonómiájukat: hitük szerint élhettek, jogukban állt betartani a Tórá szent törvényeit. Később azonban IV. Antióelőírások - a szombat, a körülmetélés stb. - állandóságát és szilárdságát. Tehát nem a Tórá betiltásáért harcoltak, hanem az ellen, hogy a Tórái Isten adta szövegként, Isten Tórájaként fogják fel. Ugyanezzel a gondolkodásmóddal: nem a benne foglalt erkölcsi és etikai értékektől irtóztak, hanem az isteni törvények - az emberi értelmet meghaladó előírások - betartásától, amelyek mindennél jobban körülhatárolják a zsidó életmódot, annak magasztosságát és tisztaságát. Ezenkívül - és ez volt a legnagyobb veszély, amelyet a Szentélynek a görögök általi megszentségtelenítése magában rejtett - szerették volna, és meg is próbálták elérni a menóra meggyújtását, saját, megszentelt helyén, a Héchál ban, hogy éppúgy sugározza fényét, mint azelőtt - csakhogy a fény a görögök által ״kezelt”, a pogányok keze által megszentségtelenített olajból eredt volna. Ha ezzel a szemlélettel hatolunk mélyebbre a Chánuká valódi tartalmába, megérthetjük ennek az ünnepnek igazi üzenetét.• célravezetőbb elhasználni vagy megsemnősíteni azt? Erre a következő választ adhatjuk: bölcseink felhívják figyelmünket, hogy a görögök valódi célja nem az volt, hogy megakadályozzák a menóra fényének újragyújtását, hanem azt akarták elérni, hogy tisztátalan olajjal gyújtassék újra, és pontosan ezért hagyták az olajat a Szentélyben. Ez tehát a lényeges szempont, és ez a Chánuká üzenete is. A görögök hajlandónak mutatkoztak elismerni a Tórá t,sőt el is fogadták volna mint tökéletes szépségű irodalmi alkotást, költői művet, tudományos, filozófiai alapvetést stb. Úgy kezelték, mint emberi alkotást, akárcsak saját mitológiájukat (amely emberi találmány, amelyben az istenségek emberi arculattal, emberi alakban, emberi jellemvonásokkai, szenvedélyekkel vannak ábrázolva). Ilyenformán a Tórá korról korra változhatott volna, sőt ügy kellett volna módosulnia, hogy összhangban legyen az uralkodó osztály moráljával és az adott korszak irodalmi eszményeivel, erkölcseivel: ez persze elsöpörte volna a vallási A 72S$2S CHÁNUKÁ ÜZENETE Tálmudi bölcseink így írták le Chánuká csodáját: ,A Szentföld megszálldsa idején a görögök behatoltak a Héchálba (a Bét HáMikdás - Szent Templom - belső szentélyébe), és megszentségtelenítették az összes olajat. Amikor a hásmóneusok megsemmisítették a betolakodókat, egy korsó érintetlen olajat találtak. Ez mindössze egy napra volt elegendő. A menóra fényét újra meggyújtották, és az olaj csodálatosképpen nyolc napig égett, míg újat nem tudtak készíteni." A Tálmud szövegéből világosan kidérül, hogy az olaj nem véletlenül vált tiszíátalanná, hanem szándékosan és céltudatosan szentségtelenítették meg. Fel kell tennünk a kérdést: ha a görögöknek az volt a céljuk, hogy kioltsák a menóra fényét, és megakadályozzák újragyújtását, vajon miért szentségtele - áttették meg az olajat? Nem lett volna-e
