Kádár Zsófia - Kiss Beáta - Póka Ágnes: A Nagyszombati Egyetem Teológiai Karának hallgatósága 1635-1773 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 26. - Varia Theologica - PPKE HTK 3. (Budapest, 2011)
A hallgatók „nemzetiségi” megoszlása
hazafogalmáról nincs egységes és jól kidolgozott képünk.* Mivel az anyakönyvi bejegyzések még a patriotikus identitástudatot tükrözik, nem lehet azokat mai nemzetiségeknek vagy akár területeknek megfeleltetni, sőt, ugyanaz a személy különböző években más-más nemzetiségűnek is vallhatta magát.40 41 A náció (natio) fogalma alatt sem mindig ugyanazt értették: jelenthette a feudális kor privilegizált csoportjait (eszerint a felfogás szerint a székelyek, jászok, kunok önálló nációk), illetve a nyelvi-etnikai nemzetet.42 A 17. századra egyre inkább az utóbbi felfogás került előtérbe. A nemzetiségre vonatkozó adatokat több csoportba lehet sorolni.43 A forrásokban szereplő adatok kisebbik része egyszerűen nemzetiségi hovatartozást jelöl, például a Siculus, Illyricus, Germanus stb. megnevezés. A Scepusius esetében csak azt tudjuk meg, hogy a hallgató a Szepességből származott, de nem vonhatunk le egyértelmű következtetéseket nemzetiségi hovatartozására vonatkozóan. A Transsylvanus kifejezés állami és területi hovatartozást egyaránt jelölhet; a nevek alapján viszonylag sok esetben meg lehet mondani, hogy szászról vagy magyarról van-e szó (erre azonban az adattárban magunk nem tettünk kísérletet). A forrásokban szereplő megnevezések két fő csoportra oszthatók: népnevekre és területekhez kötődő megnevezésekre. A szóhasználatban — vagyis hogy az adatfelvétel pillanatában nép vagy terület alapján nevezték meg magukat a hallgatók - nincs korreláció; az esetek egy részében igaz, hogy a messzebbről jött és vegyes nemzetiségű vidékek lakói inkább területhez próbálták magukat kötni. A népnevek tekintetében főleg az ókorban használt megnevezéseket vették át, de gyakran megváltozott jelentéstartalommal. Akik területhez kötötték magukat, az esetek többségében a korabeli tartományneveket használták, ritkábban egy-egy város nevét. Külön probléma a magyarországiak vizsgálata: nehéz megmondani, ki számít magyarnak, mi a különbség a Hungarus, Pannonus és Transsylvanus között.44 Aló. század politikai eseményei és az ezekből következő népességmozgások következtében a Kárpát-medence állami, területi és etnikai elnevezései módosultak; a fogalomhasználat a kortársaknál is bizonytalan.45 A helyzetet nehezítette a humanisták által használt antikizáló terület- és népnevek divatja. A kortársak is többféle választ adtak arra a kérdésre, hogy mit értsünk Hungária, illetve Pannónia alatt. Hungária fogalmába magától értetődően beletartozott a Hódoltság.46 A korban egyébként sem jellemző a ma megszokott pontos fogalomhasználat: nem lehet éles határt vonni a Hungarus-Ungarus, Transsylvanus vagy Pannonus között. Hungária és Pannónia gyakran ugyanolyan értelemben szerepel a forrásokban, részben a humanista divatnak köszönhetően (máskor azonban 40 Tárnái 1969, 57. p. 41 1. még Szögi 1991, 193. p. 42 Klaniczay 1987, 16. p. 431. Szögi 2009 44 A problémával részletesen foglalkozik: Klaniczay 1987. 45 Klaniczay 1987, 1. p. 46 Klaniczay 1987, 8. p. 28
