Kádár Zsófia - Kiss Beáta - Póka Ágnes: A Nagyszombati Egyetem Teológiai Karának hallgatósága 1635-1773 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 26. - Varia Theologica - PPKE HTK 3. (Budapest, 2011)

Hallgatói létszám

Az első egységet az 1635-1639 közötti kezdeti évek jelentik. A teológiai karon ténylegesen 1638-ban kezdték meg a tanítást; a theologia scholastica oktatását. A teológiai kari anyakönyvet is ebben az évben kezdték el vezetni.12 Az 1639. év még szintén átmenetinek tekinthető, utána 1640-től új szakasz kezdődött.

1640—1643 között a teológiai kar első fejlődő korszakát élte. Megkezdődött az oktatás minden évfolyamon, a hallgatói létszám a négy év alatt több mint duplájára nőtt. Figyelemre méltó, hogy az 1643. évi létszámot (53 fő) majd csak 1656-ban (59 fő) fogja meghaladni a teológus-hallgatók száma.

Az 1644. év a biztató kezdetek után nagy kataklizmát hozott; a harmincéves háború elérte Nagyszombatot, három évig (1644—1646) szünetelt az oktatás a teológiai karon. I. Rákóczi György 1643-ban csatlakozott a svéd-francia szövetséghez, 1644-ben pedig megindította hadait Bécs ellen.13 Mivel a város katonai felvonulási úton feküdt, a háború megakadályozta az egyetem működését. III. Ferdinánd kitért az ütközet elől. Tortensson svéd hadvezérnek Holsteinbe kellett mennie, mert a Habsburgokkal szövetséges dánok megtámadták Svédországot, ezért nem egyesülhetett az erdélyi sereggel. III. Ferdinánd nem sokkal később sereget küldött Felső-Magyarországra, így Nagyszombat és környéke is hadszíntérré vált: a császáriak és az erdélyiek megütköztek. A csatában utóbbiak vesztettek, majd visszavonultak a Tisza mögé. A császár parancsára Esterházy Miklós nádor béketárgyalásokat kezdett Rákóczival, de a parasztok támadásai és az erdélyi sereg újbóli előrenyomulása miatt Ferdinánd csapatai visszavonultak. Végül 1645-ben megkötötték a linzi békét. A háborús helyzetet 1646-ban pestisjárvány is súlyosbította. 1647-1651 között ismét csak morális teológiát oktattak. Közben a bölcsészkaron ugyan tartottak előadásokat, az újabb fellendülés azonban csak 1652-től indult meg. A negyvenes években bölcsészetet hallgatók közül többen megvárták teológiai tanulmányaik folytatásával a hittudományi kar újraindulását, ami összecseng az elsőévesek 1652-ben kiugróan magas arányával is.

Az 1652—1662 közötti két évtized a század első harmadában meginduló katolikus reform kiteljesedésének időszaka. Ezt a nagyszombati egyetem egyenletes növekedése is alátámasztja. A fejlődést csak egy pesúsjárvány törte meg 1654-ben, egyébként a hallgatók létszáma végig 38 fő felett maradt. Ráadásul 1659-től a matrikula nem tüntette fel a morális teológiát hallgatókat, az összlétszámban tehát csak a négy teológus évfolyam diákjai szerepelnek. Feltűnő, hogy az évfolyamok közötti létszámkülönbség mennyire nagy volt. Az első évfolyam tette ki nagyjából a hallgatók felét (50%), a másodévet ehhez képest körülbelül feleannyian (24%) végezték el. A harmadévesek általában kevesebben voltak, mint az összes hallgató egyötöde (17%), a negyedik évet pedig csupán 8—10%-nyi diák fejezte be. Az összlétszám tekintetében korszakos csúcs az 1662. évi 87 fő, amelyet később 1671- ben (84 fő) és 1681-ben (81 fő) sikerül megközelíteni, meghaladni pedig csak 1700- ban (94 fő).

12 Zsoldos 1990, 253. p.

13 Pach 1987, 920-925. p.; Makkai-Mócsy 1988, 705. p.

12