Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. (Budapest, 2002)

V. Bognár Krisztina: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói III. Károly és Mária Terézia uralkodása idején (1712–1777)

fokozatot a karon. A következő hosszabb ideig tartó kihagyásra 1766-1773 között került sor. A korszak utolsó öt evéből egyben (1774-ben) ismét nem kapott senki minősítést a hallgatók közül.

Az alábbi táblázat az összes bölcsészkari fokozatszerzés adatait tartalmazza az évek sorrendjében. Az utolsó két oszlopban külön -külön feltüntettük az adott esztendőben adományozott baccalaureatusi és magiszteri címek mennyiségét.

A táblázat adatából kitűnik, hogy a bölcsészeti karon 1745-ben került sor a legtöbb promócióra. (122 eset). Ezen kívül egyeden alkalommal (1737- ben) érte el az avatások nagyságrendje a százat. A 43 évből 25 esztendőben 50 és 100 között mozgott a minősítések mennyisége, míg 12-szer 50-nél kevesebb, de 10-nél több fokozatot adományozott egy évben a kar. Csupán 5 esetben volt 10-nél kevesebb a fokozatszerzések száma. Az 50 fölötri promóciós szám az 1720-1753 közötri időszakra jellemző, ebben a periódusban csak hat alkalommal volt kevesebb a sikeresen lefolytatott eljárások összessége. A csökkenés ugyanakkor nem volt meredek ívű, 30-nál kisebb adatot ekkor sem találunk.

Az 1753-as reform bevezetése után a helyzet jelentősen megváltozott. Mint már jeleztük, 1759-ig egyáltalán nem került sor avatásra. Az 1760-as évek első felében 30-40 között található a promóciók ádagos mennyisége. Két “kiugró” esztendőt emelhetünk ki (1764: 57, 1766: 67 fokozat), de ezek a csúcsok a század első felének áüagát sem nagyon érik el. 1773-1777 időszaka az egyértelmű mélypont. Mmd az öt, tíznél kevesebb minősítést mutató év ebben a periódusban található.

A fokozatszerzések változását a táblázat alapján készített következő grafikon jól szemlélted.

92