Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. (Budapest, 2002)

V. Bognár Krisztina: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói III. Károly és Mária Terézia uralkodása idején (1712–1777)

egyetemi és a tanulmányi alap közötti szétosztásával megteremtette a hazai oktatásügy minden területének fejlesztését biztosító anyagi feltételeket is. A nagyszombati intézmény tanári kara néhány volt jezsuita megtartása mellett főleg esztergomi egyházmegyés és kevés szerzetes paptanárral bővült, akik a királyi rendeletre meghirdetett pályázaton nyerték el állásukat.164 Az egyetemet alapításától működtető szerzetesközösség feloszlatása után elhárult az akadály az iskola új székhelyre való költöztetése elől is. A XVIII. század hatvanas éveiben, a reformok előkészítése során felmerült már ez az ödet, de a királynő akkor még elvetette ennek megvalósítását. 1774-ben, majd 1776-ban az országos tanulmányi rendtartás kidolgozása során Örményi József, a magyar kancellária tanügyi előadója fogalmazta meg tervezetében a székhely változtatás szükségességét.. A döntés előkészítésére létrehozott bizottság 1776 decemberében a körülmények alapos elemzése után, valamint a budai magisztrátus kitartó kérését is figyelembe véve, a királynő előzetes egyetértésével az egyetemnek a budai várba történő áthelyezését javasolta.165 Az uralkodó 1777 februárjában kiadott rendeletével jóváhagyott áttelepítés ugyanennek az évnek augusztusában kezdődött meg, miután 1777. augusztus 24-én az intézmény másfélszázados nagyszombati működését befejezte. A budai királyi palotában 1777. november 3-án megnyitott 1777/78-as tanév a királyivá alakult egyetem életében új korszaka kezdetét jelentette.

4 Sinkovics 77-78. p.

165 Pauler 112-116. p., Sinkovics 80-81. p.

77