Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. (Budapest, 2002)
IV. Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói a korai barokk időszakában (1635–1711)
nagyobb számban nem-jezsuita hallgatókat teológiai doktorokká ünnepélyes külsőségek között és az 1695-ös év (8 baccalaureus). Az emelkedő tendencia 1697-ben érte el csúcspontját, ekkor összesen 21 teológus hallgató nyert fokozatot, ugyanakkor, amikor a bölcsészkaron is rekordot döntöttek, hiszen a bölcsész fokozatok száma ebben az évben haladta meg először a 100-at. Ebben az évben az egyetem két karán - nem számíthatjuk ide természetesen a jogi kart - összesen 127 fokozatot adományoztak, ami egész vizsgált időszakunkat tekintve a legmagasabb számot jelenti. A 17. század első évtizedében az avatások száma az előző tíz év magas számaihoz képest nagy visszaesést mutat. Ennek oka ismételten a békés életkörülmények megszűnésében keresendő: a Rákóczi-szabadságharc elhúzódó hadi eseményei és protestáns jellege kihatással voltak az egyetem életére is. Végeredményben azonban a jezsuiták — ha nem is zavartalanul - a protestáns uralom alatt is folytathatták tevékenységüket, a teológiai kar sem szűnt meg működni. 1701-1711 között összesen 14 teológust avattak fel, ami egynegyede a 16. század utolsó évtizedében felavatottakénak. Az időszakon belül pedig egy tanévben, az 1709. évben avattak 8 baccalaureust, a többi években csak elvétve egyet-egyet. 3. A fokozatot szerzettek földrajzi, társadalmi, nemzetiségi és vallási jellemzői 3. 1. A fokozatot szerzettek „nemzetiségi” megoszlása Az általunk használt forrásokban, a promóciós könyvekben az esetek többségében bejegyezték a fokozatot szerzett hallgató nemzeti, nemzetiségi hovatartozását, illetve azt, hogy mely országból származik. Az összes fokozatot szerzett hallgató 84%-ról (1639 fő) rendelkezünk ilyen adatokkal. Ez lehetővé teszi, hogy körülbelüli képet nyerjünk a nagyszombati egyetemen promoveáltak nemzeti hovatartozásáról. Azért körülbelülit és nem pontos adatokat, mert ebben a korban a nemzeti, nemzetiségi fogalom mást jelent, mint később, a nemzeti öntudatra ébredés korában. A külföldi hallgatók esetében egyszerűbb a helyzet, mert általában az illető országból, illetve tartományból származóként jegyezték be őket. pl. 136 136 Hermann - Artner 17. p. 57
