Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. (Budapest, 2002)
V. Bognár Krisztina: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói III. Károly és Mária Terézia uralkodása idején (1712–1777)
3. 2. A promoveáltak „nemzetiség” szerinti megoszlása A 2363 minősítést nyert személyből 2123 esetben (90%) tüntették fel a promoveáltak nemzetiségét. Ez a kifejezés vizsgált korszakunkban egyfajta regionális hovatartozást jelentett, nem pedig a klasszikus értelemben vett nemzettagságot. Az alábbi táblázatokban a hallgatók által bevallott összes elnevezést feltüntettük. Az első táblázat a Magyarország területéről, a második a Habsburg birodalom tartományaiból, míg a harmadik egyéb európai országokból érkezett hallgatók számát tünteti fel. KülföldiFő suevus (svecus) 3 (0,14%) dalmata2 (0,09%) italus2 (0,09%) polonus2 (0,09%) belga 1 (0,09%) francone 1 (0,09%) lusata1 (0,09%) saxus1 (0,09%) Összesen:13 (0,61%) Magyar korona országaiból Fő ungarus1987 (93,6%) transylvanus27(1,27%) siculus14(0,66%) croata8(0,38%) slavus3 (0,14%) ungarus/slavus 3 (0,14%) Pannonus 2(0,09%) ruthenus 2(0,09%) bulgarus 1(0,05%) armenus1(0,05%) valachus 1(0,05%) Összesen:2049(96,5%) Habs. Birodalmi Fő moravus19 (0,9%) silesius18(0,85%) bohemus 10(0,47%) austnacus6 (0,28%) illyrus 5 (0,23%) carniolus2 (0,09%) styrus 1 (0,05%) Össz:61(2,87%) Adataink alapján a promoveáltak elsöprő többsége ungarusnak vallotta magát (1987 fő, 84 % az összes hallgató között, míg az ismert nemzetiségűek alapján számolva 93,5%). Ez a meghatározás még ebben a korszakban is a magyarországi, a magyar királyságból származó személy megjelölésére szolgált. A második legnépesebb közösséget az a 41 diák alkotta, aki erdélyi származásúként jegyeztette be magát a promóciós kötetekbe.21“ Rajtuk kívül Erdélyből érkezett még 1-1 bolgár, örmény, román is. A hallgatók közül 8 fő a „croata”, míg 3 —3 a „slavus”, „ungarus/slavus” megjelöléssel került a promóciós kötetekbe. A magyarországi születésűek sorában két Szepes megyei ruthenussal is találkozunk. Érdemes felfigyelnünk arra a tényre, hogy a „pannonus”elnevezés (amivel forrásainkban csupán 2 diák jelölte magát) a 17. századi adatokkal szemben szinte teljesen eltűnt a bejegyzésekből az általunk vizsgált korszakban. 212 212 Közülük 27 hallgató a „transylvanus”, míg 14 a „siculus” elnevezést használta. 104