Farkas Gábor Farkas: A Nagyszombat Egyetemi Könyvtár az alapításakor, 1635 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 23. (Budapest, 2001)
Az Egyetemi Könyvtár ősállománya
tanárok (Pray György) hatása mellett Mária Terézia által szorgalmazott oktatási reform (1753) hatása is kimutatható.67 A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után az egyetem és vele együtt a könyvtár állami intézménnyé vált. A Magyar Királyi Egyetem új székhelyeként a központi fekvésű és történelmi múltú Buda látszott a legalkalmasabbnak. A költözéssel párhuzamosan egy másik - nem kevésbé bonyolult - gonddal néztek szembe: a feloszlatott rendházak könyvanyagát vették leltárba, s a nagyszombati anyaggal együtt az új helyére szállították. Nem sokáig maradt a budai várban a könyvtár, 1784-ben Pestre, a Barátok terén álló ferences zárda mellé költözött a rendfeloszlatások során keletkezett óriási könyvmennyiséggel. A 18. század végére becslések szerint 22 ezer kötetes lehetett ez az állomány, amelynek a nagy része a föloszlatott pálos, kamalduli, trinitárius, ferences, szervita, premontrei, domonkos, ciszter, kapucinus és egyéb rendi gyűjteményből került könyvtárunk raktáraiba. Az állomány gyarapítására a szűkös anyagi helyzet miatt az 1780-ban megkapott kötelespéldány-szolgáltatás biztosított elvileg lehetőséget, amelyet visszatetsző módon még az Egyetemi Nyomda sem tartott be. A 18-19. század beszerzéseinek az 1790-es általános cenzúra-rendelet szabott gátat, amely az időszerű politikai helyzetnek megfelelően hol szigorodott, hol enyhült.68 Lezárult az ősállomány feltárásának harmadik szakasza. Történetének két alapvető forrása, az 1632-es és az 1690-es könyvtári katalógus megjelent nyomtatásban. Elkészült a gyűjteményt reprezentáló multimédiás on-line adatbázis, amely a könyvészeti leírások mellett és az egyedi jellegzetességek feltárásán túl, bemutatja az egyes könyvek címlapjait is. Az elkövetkezendő évben az újonnan létrehozott Régi Nyomtatványok Osztályának munkatársai összeszedik majd a különböző állományegységekből az osztály gyűjtőkörébe tartozó 16-17. századi nyomtatványokat, s remélhetőleg a tervszerű raktármozgatásból, illetve a kiadott katalógusok segítségével továbbgyarapíthatjuk a magyar művelődéstörténet egyik legbecsesebb gyűjteményét. Távolabbi tervek között szerepel, hogy a fővárosi és hazai könyvtárak állományából ismert és még megbúvó antiquissi- mák feltárása mellett a már feltérképezett nagyszombati, vágsellyei, pozsonyi, turócszentmártoni és kolozsvári bibliotékák állományát is átnézzük.69 67 Iványi-Gárdonyi 1927. 39-94. - Csapodi 1944. 59-68. - Szalatnai 1959. - Käfer 1977. 25-95. - TÓTH-Vértesy 1982. 25-39. - Sinkovics 1985. 41-48. - Dümmerth 1989.7-26. 68 Tóth-Vértesy 1982. 41-131. Sinkovics 1985. 59-128. 69 A kutatásról következő előadások hangzottak el: Egy lehetséges adatbázis az Egyetemi Könyvtár legrégebbi állományában. 1995. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár. - A vágsellyei jezsuita kollégium könyvtára. 1998. Vágsellye. - Virtuális Régi Könyvtár és az Egyetemi Könyvtár régi könyvei. 2000. Gödöllő, Szent István Egyetem. - A budapesti Egyetemi Könyvtár régi állományának feltárása. 2000. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár. - Az alábbi tanulmányok jelentek meg nyomtatásban: Farkas 1995. - Farkas 1997. - A kéziratos katalógusok megjelentek a könyvtár rövid előtörténetével: Adattár 17/2. XXXIII
