Farkas Gábor Farkas: A Nagyszombat Egyetemi Könyvtár az alapításakor, 1635 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 23. (Budapest, 2001)
Az Egyetemi Könyvtár ősállománya
Az Egyetemi Könyvtár ősállománya A mohácsi csatavesztés következményeként összeomlott a középkorban meggyökerezett művelődési intézményrendszer, megszűnt az egyik legfontosabb szervezőerő: a budai királyi udvar. Szerepét a létfontosságú müvelődésszerve- zés terén az erdélyi fejedelmek és a királyi Magyarország főnemessége vállalta át. Ezzel párhuzamosan összeomlott a katolikus egyház hierarchiája is, amely egyenesen következett a klérus jelentős képviselőinek halálából, a reformáció térnyeréséből és az ország három részre szakadásából. Az ország középső harmada török kézre került, Erdélyben pedig szekularizálták a püspökség javait. A magyarországi városok néhány évtized alatt protestánsokká váltak, s az ott megtelepedett szerzetesrendeknek nemcsak innen, hanem a hódoltsági és erdélyi területekről is menekülniük kellett. így a 16. század második felére a katolikus egyház kényszerűségből a viszonylag szűk királyi Magyarország nyugati részére mentette át és alakította újjá az intézményrendszerét. Földrajzi szempontból is kedvező fekvésű szabad királyi városok ekkor kerültek az előtérbe: Pozsony és Nagyszombat fontossága megnövekedett.1 1543-ban a magyar városfejlődésben és a 16-17. századi távolsági kereskedelemben meghatározó szerepet betöltő Nagyszombatba menekítették az esztergomi érsekséget és káptalant. A város kereskedelmi és egyházszervezeti jelentősége mellett az oktatásügyben játszott szerepe is kiemelkedőnek bizonyult.2 Oláh Miklós esztergomi érsek első ténykedései közé tartozott, hogy megállapodás kötött a káptalannal és a városi magisztrátussal 1554-ben, s létrehozta a káptalani-városi iskolát.3 Az ekkor lefektetett szabályzat értelmében a grammatika elsajátítása után, ami magában foglalta a prozódiát, ortográfiát, etimológiát és a mondattant, a tanulók számára az auktorok magyarázata következett, vagyis Vergilius, Horatius, Ovidius, Terentius, Cicero, Quintilianus, Titus Livius, Sallustius és Caesar műveinek az értelmezése. Az érsekikáptalan iskolát később követte a jezsuita kollégium (1561), majd az érseki helynöki ház (1562) alapítása, s a város valóban a katolikus megújhodás köz1 Gulyás 1961. 166-240. - Berlász 1974. 211-226. - Klaniczay 1985. 77-85. - Monok 1993. 40-67. - Madas-Monok 1998. 93 107. 2 Braunecker 1933. 16-52.-MAII I. 12*-14*. - Németh 1995. 9-25. 3 Fraknói 1873. 401-412. - Ipolyi 1887. 16-52. - Békefi 1897. 881-902. - Horváth 1896. - PÉTERI 1963.40-42. - Mészáros 1981/1.64-67. IX
