Ács Tibor: Hadi tanfolyam a Bölcsészeti Karon és a Pesti Egyetemi Légió 1848-1849 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 22. (Budapest, 2001)
II. A pesti egyetemi légió megalakulása, katonai tevékenysége a téli és tavaszi hadjáratokban, 1849. január–április
rövid idő múlva 10 ezer fős, 30 löveggel rendelkező császári hadtest érkezik oda és készüljenek fel a környék falvai elszállásolásukra, ellátásukra.* 15" Már korábban is érkeztek hírek Debrecenbe, hogy jelentős ellenséges csapatok menetelnek Heves megyében a Tisza felé és ezért jogosan merült fel az a hadműveleti lehetőség, hogy a császári erők a tiszafüredi átkelőhelyet akarják elfoglalni, a Debrecen irányában végrehajtandó támadáshoz. Az OHB és a hadügyminisztérium veszélyeztetve látta azokat a rendkívüli erőfeszítéseket, melyeket a Tisza vonala mögötti országrész hadműveleti bázissá történő berendezésére, a hadsereg működéséhez szükséges lőszer, fegyverzeti, felszerelési, ruházati, élelmezési, egészségügyi, ember- és anyagellátás megszervezésére, új alakulatok felállítására és kiképzésére, a hadműveleti és utánpótlási vonalak biztosítására tett. A kormányzat székhelyének és a hadműveleti alapnak az ellenséggel szembeni védővonalat jelentő Szolnok és Tokaj közötti Tisza szakasz éppen Poroszló és Tiszafüred közötti átkelőhelyül szolgáló állandó hídnál volt védtelen. S nem volt kétséges, hogyha az osztrákok idáig eljutnak és a hídon átkelnek, nyitva állt előttük az út Debrecen felé. Ezért nem volt meglepő, hogy az OHB és a hadügyminisztérium ennek megakadályozására több védelmi intézkedést adott ki.15’ A hadászati fontosságú tiszai átkelőhely, állandó híd védelmére Balmazújvárosból az OHB rendeletére és Répásy tábornok parancsára a tartalék csapatokból egy különítményt rendeltek ki. Az Aganos Ponpejusz honvéd százados, az 50. honvédzászlóalj 1. százada parancsnokának vezetésével, saját százada (125 fő), a pesti egyetemi légió (150 fő), egy lovasszakasz (24 huszár), egy V2 hatfontos üteg (3 ágyú, 24 tüzér, 48 szekerész, 52 ló), összesen 371 emberrel I 849. janár 23-án délelőtt indult el Balmazújvárosba és a mintegy 50 kilométeres menet után, aznap este 10 óra tájban érkeztek meg Tiszafüredre.154 Aganos százados azonnal megszervezte az alegységek elszállásolását, a híd ideiglenes védelmét és az esetleges ellenséges rajtaütés elhárítására felállította a szükséges őrségeket. Keményt) József százados, a légió ügyeinek intézése miatt Debrecenből csak másnap, 24- én indult el és délután érkezett meg Tiszafüredre és jelentkezett a parancsnoknál. Aganos százados addig már lóháton körüljárta a vidéket, szemrevételezte Poroszlót és megvizsgálta a Tisza hídját és környékét, majd ezután elkészítette a védelem tervét. Ezen feltüntette, hogy a Tisza 152 Gelich 11.291 ,o.,Borus, 1975.105.o. I5-’ Borús, 1961.692-693.0. IM Az I849.január 23. és 26.közötti tiszafüredi eseményekre lásd Keményt) József százados, a pesti egyetemi légió parancsnokának 1849. január 27-i jelentését Asbóth Lajos alezredeshez, a tartalék sereg főparancsnokának. Melléklet a HM 1849:1240.sz.irathoz, 694-697.fólió. 61
