Ács Tibor: Hadi tanfolyam a Bölcsészeti Karon és a Pesti Egyetemi Légió 1848-1849 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 22. (Budapest, 2001)

II. A pesti egyetemi légió megalakulása, katonai tevékenysége a téli és tavaszi hadjáratokban, 1849. január–április

altábornagy alá tartozik. Ha az ellenség időközben megtámadta volna Tiszafüredet, akkor a csapat Csegéről Újvárosba megy, és a tartalék hadtestparancsnokságnak rendeli alá magát.”164

Miközben az OHB és a hadügyminiszter Tiszafüred védelmére egymásután adta ki rendelkezéseit Aganos százados parancsára 1849. január 25-én, amikor már kellően kivilágosodott, Keményfi százados vezetésével a légió katonái a tiszafüredi lakosokkal együtt gyorsan szétszedték az állandó hidat. Ám a pesti egyetemi légió ifjú önkéntesei a feltételezett túlerejű ellenséggel szemben, a légióparancsnok állítása szerint - „dicsekvés nélkül szabad legyen mondanom, inkább állottak volna ki a nyílt küzdés terére.”165 A híd lebontása után, a különítmény parancsnoka hátrahagyva Tiszafüred körzetében a szükséges tábori előőrsöket és kikiildve a távolabbi helységek felé felderítésére és hírszerzésre a kémeket, elrendelte az osztag csapatainak kezdjék meg a menetet Tiszafüredtől mintegy 20 kilométerre fekvő Nagyiván felé. Aganos százados elhatározása az volt, hogy Nagyiván lesz az az alkalmas figyelőhely, amelyből ha az enyhe időjárás tovább tart és a felderítés vagy hírszerzés az ellenség erejéről, tevékenységének irányáról kedvező tudósítást hoz, akkor az osztag alegységei azonnal visszatérnek Tiszafüredre. Az osztag miután megérkezett Nagyivánba berendezkedetett a védelemre és elszállásolta magát, felkészülve a további menetre vagy eredeti rendeltetési helyükre való visszatérésre.

Aganos Ponpejusz százados, Nagyivánon vette „másnap, úgymint 26-kán déltájban a tudósítást és biztos hírt, miszerint az éjjeli rém-levél csak hadi csel lett volna és hogy Poroszlón valóban csak 125 lovassági! csapat éjjelezett volna, mellynek feladata volt, kirabolni a sóház pénzét és azután másnap reggel visszavonulni, - amidőn igen megbosszankodva, azonnal visszatéréséről gondoskodott.”166 A századoson azonban a levertség lett úrrá, mivel tudta, hogy a kapott harcfeladatatát egy rémhír következtében nem teljesítette és elöljárói jóváhagyás nélkül megszüntette, elhagyta a fontos tiszafüredi átkelőhely őrzését, védelmét. A parancsnok a légió tisztikarának jelenlétében adott igazat Keményfi József századosnak és sajnálta, hogy az ő általa javasolt poroszlói rajtaütés tervét nem hajtotta végre. Ugyanaznap már az OHB és a hadügyminisztérium is biztos forrásból értesült arról, hogy álhír volt az ellenség támadási szándéka Tiszafüred ellen. Erről Kossuth Lajos OHB elnök több aznapi utasításában is szó esik; mint az egyikben írta - „Biztos tudósításaim érkeztek, hogy az ellenséges csapatok, mellyek Pestről a hatvani vonalon kiindultak, nem Tiszafürednek tartanak, hanem

164 HL kat.i. 1849:71.,67.0.

165 HM I 849:1240.melléklet

16(1 Uo.

66