Berzeviczy Klára: A magyar katolikus klérus elitjének képzése 1855-1918. A Hittudományi Kar hallgatói - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 21. (Budapest, 2000)

A papképzés Magyarországon

Ehhez járultak még a horvátországi szemináriumok: a diakovári és a zenggi egyházmegyei teológiai intézetek, Zágrábban pedig egyetemi teológiai kar és érseki szeminárium volt. A Körösi Görög Katolikus Egyházmegye papnövendékei a zágrábi görög katolikus szemináriumban nevelkedtek."

A teljesség kedvéért szükséges röviden említést tenni a magyar papnövendékek külföldi tanulásának lehetőségeiről is. Bécsben működött az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó Pázmáneum és Augustineum, melyek növendékei a bécsi egyetem hittudományi karán tanultak. A római Collegium Germanico-Hungaricum növendékei a pápai egyetemek hallgatói voltak.11 12 A magyarországi görög katolikus egyházmegyék tehetségesebb növendékei 1873-ig a bécsi görög katolikus központi szemináriumban (Seminarium S. Barbarae), ettől kezdve azonban már magyarországi szemináriumokban nevelkedtek, néhányuk számára lehetőség nyílt a római Szt. Atanáz kollégiumban való tanulásra is. A XIX. század végétől kezdve egyre több magyar papnövendék tanult az innsbrucki egyetemen is.1'

Az 1855-ös konkordátum utáni helyzet

Az 1855-ös konkordátum két cikkelye foglalkozik a szemináriumok és a papnevelés kérdéseivel. Az intézkedések jelentősége különösen szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy a XIX. sz. elején, egészen 1847-ig a helytartótanács minden kérdésbe beleavatkozott. Minden egyházmegyei és kolostori intézetről a püspökök vagy a rendfőnökök a prímáson keresztül részletes információt küldtek a helytartótanácshoz. Ez tartalmazta a növendékekről tanulmányi előmenetelüket és magaviseletüket, ezen kívül a tanárok kvalifikációját, az előadott anyagot, sőt ehhez csatolták minden tárgyból a vizsgatételeket is. A helytartótanács észrevételeit ezután a prímáson keresztül tudatta az illetékes főpapokkal.14 15 Mihályfi Ákos szavai szerint: "A helytartótanács intézkedik mindenben, itt eltiltja a diktálást, amott kifogásolja a tankönyvet, majd a másodrendű jegyet kapott növendékeket megdorgálja, a nem approbált tanárokat vizsgálatra szorítja. De még az előadott ideológiai tételeket is felülbírálja, néha jozefinisztikus felfogás alapján

A konkordátum XVIII. cikkelye biztosítja a püspökök jogát a szemináriumok kormányzásában. A püspök joga a szemináriumi nevelők és tanárok kinevezése és elmozdítása, valamint hatáskörébe tartoznak a növendékek felvételét és a nevelési kérdéseket érintő ügyek is. A konkordátum VI. cikkelye kimondja, hogy az egyetemeken a teológia és az egyéb iskolákban a hittan oktatására csak olyan személy alkalmazható, aki erre felhatalmazást kapott az illetékes főpásztortól.

11 Mihályfi 1896: 393.0. és Pirigyi II. 1990: 15.o.

12 Balogh-Gergely 1996: 188.0.

13 Mihályt! 1896: 402.O.

14 Mihályfi 1896: 370., 382.0.

15 Mihályfi 1896: 370-7l.o.

9