Kiss József Mihály - Szögi László - Varga Júlia: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, repertórium 1635-1990, II. kötet - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 20. (Budapest, 1999)
A Levéltár fondjai
253. Botanikus Kert 1805-1974 60 doboz, 14 kötet = 7,67 ifm A nagyszombati egyetem orvosi fakultásába tartozó Botanikai Tanszék 1770-es alapítása után egy évvel került sor az első magyar botanikus kert kialakítására. A Botanikus Kert - az egyetemmel együtt - 1777-ben Budára, majd onnan 1784-ben Pestre költözött. 1784-től 1809- ig a Józsefvárosban, 1809-től 1848-ig a Múzeum körúti egyetemi épületek helyén, ezt követően pedig már mai otthonában, az Üllői út mellett telepítették le a Kertet, mely közben Leo Thun gróf, közoktatásügyi miniszter 1850. okt. 5-i leirata alapján a bölcsészeti kar fennhatósága alá került. A Botanikus Kert 1949-től a TTK keretében - a Rendszertani Intézet helyett a Növényélettani Intézethez került, illetve rövid ideig 1952-ben - "Botanikus Kert Tudományos Intézet" néven önállóan szerepelt. 1953 és 1969 között Soó Rezső Kossuth-díjas akadémikus volt az 1960-tól természetvédelmi területté vált Kert igazgatója. 1966 őszén jelentős beruházás révén korszerű üvegházzal és laboratóriumokkal gazdagították a Kertet. A Botanikus Kert iratai 1805-től 1970-ig - az 1850-es évekig igen hiányosan! - állnak rendelkezésünkre, jórészt átnézéssel kutathatóak. Az első állag az egész kert történetére vonatkozó - a XIX. század első felében többségben német és latin nyelvű - iktatatlan, egyenkénti átnézéssel kutatható iratokat, valamint - 1898-tól kezdődően - iktatott iratokat tartalmaz, melyek kutatását iktatókönyvek segítik. 253/a. A Botanikus Kert iratai 1805-1970 51 doboz, 13 kötet = 6,55 ifm 1-51. doboz és 1-13. kötet a Repertórium I. kötetében. 249
