Kiss József Mihály - Szögi László - Varga Júlia: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, repertórium 1635-1990, II. kötet - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 20. (Budapest, 1999)

A Levéltár fondjai

265. Földrajzi Tanszék

1949-1969

13 doboz, 1 kötet = 1,58 ifm

A tanszéket 1870 közepén alapították. Élére Huszfalvy Jánost nevezték ki, aki a Műegyetemen a statisztika, földrajz és történelem tanára volt. Őt Lóczy Lajos követte a katedrán. Lóczy működése idején hozták létre a Földrajzi Szemináriumot (1891). A szeminárium vezetését 1894-ben Kövesligethy Radó vette át. Lóczy 1908-ban befejezte egyetemi működését, utódává a bölcsész kar Czirbusz Gézát választotta.

1913-ban újabb átalakulás történt. Kövesligethy vezetésével a szeminárium egy része önállósult. (Kozmográfiai és Geofizikai Szeminárium). A Földrajzi Szeminárium megmaradt részei beolvadtak az Intézetbe. (Földrajzi Intézet és Szeminárium).

Czirbusz halála után 1920-tól két évtizeden keresztül Cholnoky Jenő állt a tanszék élén. 1940-ben engedélyezték a régóta kért második tanszék felállítását. A régebbi vezetésével Bulla Bélát bízták meg. (Általános és Fizikai Földrajz, majd Általános Természetföldrajzi Tanszék) Az újonnan megalakult Emberföldrajzi Tanszéket (később Általános Gazdaságföldrajzi Tanszék) Mendöl Tibor irányította.

Az intézet tanszékeinek száma 1952-ben a Regionális Földrajzi Tanszék felállításával háromra bővült.

Fondunk a három tanszékből álló Földrajzi Tanszékcsoport (Intézet) iratanyagát tartalmazza. Az iktatott iratok az 1957 és 1969 közötti időszakból szinte hiánytalanul megmaradtak, ám a hozzájuk tartozó segédkönyvek nem kerültek levéltárunkba. Kutatásuk akárcsak a vegyes iratok esetében, egyenkénti átnézéssel lehetséges.

265/a. Iktatott iratok

1957-1969

11 doboz, 1 kötet = 1,34 ifm

1. dobozIktatott iratok1957.

2.

ii

1958.

3.

ii

1959.

4.

ii

1960.

264