Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
He!lai Gáspár "Agendájá"-nak oláh fordítása című cikkében'15 Iosif Siegescu a Rovásul című román nyelvű irodalmi folyóirat 1908. évi 5. és 6. számára utal, amelyben Ilié Daian kolozsvári esperes kimutatja, hogy a Coresi-féle Imádságoskönyv {Mohívelnie) nem egyéb, mint Heltai Gáspár Agenda, azaz Szentegyházi chelekedetec mellyeket követnek közönségesképpen a keresztyéni Ministerec és Lelkipásztoroc. Újonnan nyomtattatott. Cum gratia Majestatum Regi arum Hungáriáé etc. című református szertartáskönyvének egyszerű fordítása, amelyet Heltai 1559- ben adott ki második kiadásban Kolozsvárott. Mint ismeretes, a reformátusok a XVI. században igyekeztek a magyarországi románokat maguknak megnyerni. Első lépésként a románok templomaiból a szláv liturgikus nyelvet akarták kiküszöbölni és helyébe a román nyelvet bevezetni. E tény irodalmi jelentőségét alátámasztja Nerva Hódolnak azon állítása, miszerint az Imádságoskönyv (Molitvelnic) magyarból való fordítás.Siegescu pedig e révén is bizonyítani igyekszik, hogy a román irodalom kezdetét a reformációnak és a magyar irodalomnak köszönheti. Mint már említettem, Iosif Siegescu részt vett a Budapesti Filológiai Társaság felolvasó ülésein is 1908. május 14-én bemutatott egy addig ismeretlen latin-román szótárt és egy nyelvlant. A két kézirat a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár tulajdona volt és egy nagyváradi jezsuitától származott, aki mint hittérítő működött a Bihar megyei románok között. A jezsuita a két kéziratot Rier Ferenc nagyváradi latin szertartású kanonoknak ajánlotta, aki öt e könyvek megírására buzdította, sőt anyagi támogatásban is részesítette. E kéziratok Rier kanonok könyvtárából Patachich Adám báró nagyváradi püspökhöz kerültek, aki - mikor kalocsai érsek lett 1776-ban - magával vitte őket Kalocsára. Iosif Siegescu figyelmét Karácsonyi János kanonok hívta fel a kéziratokra. Siegescu kimutatta, hogy mind nyelvészeti, mind irodalomtörténeti szempontból értékesek. A nyelvtan a legrégibb román nyelvtan, mert 15 évvel korábban íródott, mint a Klein-féle nyelvtani 1780). A szótár pedig azért jelentős, mert a román nyelv erőszakos latinizálása előtt készült. Keletkezésének idejéül Siegescu az 1760-1770-es évek közötti időt jelölte meg, ezzel is kimutatva a magyar irodalom “jótékony“ hatását a román irodalomra. A szótár Pápai Ferenc szótára alapján, egy magyar kanonok támogatásával 31' Egyetemes Philológiai Közlöny. 1908. 652-653.
