Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe
198 nyelven. Ezek között említendő Marin Sorescu Drtimul című verse, amely 1965 és 1968 között négy fordításban, Balogh József, Kányádi Sándor, Kiss Jenő és Szemlér Ferenc tolmácsolásában megjelent magyarul. A bibliográfia második kötetéből átfogó kép rajzolódik elénk tehát a műfordítói tevékenység folyamatosságáról, ugyanakkor a közléseket illetően némi rendszertelenséget is tükröznek Domokos Sámuel bibliográfiai adatai Helyenként indokolatlan ismétlődésekkel találkozunk, főként a napilapoknál, a versek válogatása sokszor koncepciótlan stb.'58 Mindezek ellenére nem vitatható a bibliográfia jelentősége, amely a komparatisztikai kutatásokra is tág lehetőséget nyújt. Domokos Sámuel tudatában volt annak, hogy a magyar-román kapcsolatok elemzése, feltárása mindkét irodalomtudomány feladata és egymás irodalmának alaposabb megismeréséhez vezethet. Ez a gondolat hatotta át, amikor kiadta Magyar-román irodalmi kapcsolatok (Bp., 1985) című kötetét, amelyben egy csokorra valót gyűjtött egybe a román irodalom és folklór magyar vonatkozású kérdéseiről, munkásságának egyben rövid szintézisét adva. 1982-ben válogatás formájában sajtó alá rendezte a Veress Endre által gyűjtött, összeállított és ismertetőkkel ellátott A Budai Egyetemi Nyomda román kiadványainak dokumentumai 1~80-1848 című kéziratban maradt antológiát, az ismertetőket átdolgozta és bevezető tanulmányt írt (Akadémiai Kiadó). Tudomást szerezhetünk a nyomda sikeres működéséről, arról, hogy több mint 200 román könyvet nyomtattak itt ki, köztük ismeretterjesztő és gazdasági jellegű könyveket. Az Egyetemi Nyomdáról fennmaradt dokumentumanyag javarészét az ún. Erdélyi Iskola a “triász“ íróira (Samuil Micu Clain, Gheorghe $incai és Petru Maior) vonatkozó adatok képezik. Éppen ezért az ő munkásságuk domborodik ki a legjobban előttünk. Ők képviselték a felvilágosodás eszméit a románoknál. Fő törekvésük történelmi és nyelvészeti műveken keresztül a román nép és nyelv latin eredetének bebizonyítása volt, a nemzeti történelem és nemzeti nyelv alapjainak lerakása, mint azt már dolgozatomban vázoltam. Eredményeiket a politikai jogok kivívásának szolgálatába állították. 1804 és 1821 között mindhárman a budai Egyetemi Nyomda alkalmazottjai voltak, mint a román könyvek cenzorai. 3'8 Nagy Pál: Domokos Sámuel: .1 román irodalom magvar bibliográfiája (1961-1970). Igaz Szó. 1978. 11 474-475.
