Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe
197 tekinthető a Közérdek megjelenési helyének Marosvásáhelyt való feltüntetése, mivel közismert, hogy Nagyenyeden jelent meg. Sajnálatos módon a Korunk, az Utunk és a Tanügyi Újság számos cikke is kimaradt vagy hibás a címek közlése. "7 A fenti hiányosságai ellenére a bibliográfia szerkezete jól áttekinthető, a felsorolt irodalomtörténeti munkák értékes útmutatóul szolgálnak a román irodalom magyar fordításaiban. A II. kötet szerves folytatása az elsőnek. Itt már csaknem 700 román író magyarra fordított műveinek adatait vehetjük számba. Hogy tehát egy vaskos kötetet tesz ki mindössze egy évtized anyaga azzal magyarázható, hogy 1961 és 1970 között ugrászerűen megnövekedett a románból magyarra való fordítások száma, intenzívebbé vált a románmagyar közös könykiadás, az erdélyi és a magyarországi folyóiratok és napilapok egyre többet közöltek román szerzőktől, magyar nyelven megjelent sorozatok tették lehetővé a klasszikus román írók jelentősebb müveinek olvasását. Felépítését tekintetve a második kötet megegyezik az elsővel, vagyis külön részben foglalkozik a roman népköltészettel és a román irodalom magyar könyvészeti adataival. Ezúttal is - mint a szerző a bevezetőben írja - a tudományos teljesség megvalósítására törekedett, vagyis arra, “hogy a roman fordítási és kritikai irodalommal szakszerűen foglalkozók megtalálják a kötetben mindazt, ami a román-magyar irodalmi kapcsolatok szempontjából fontos és nélkülönözhetetlen“. Valójában a legjobb romániai magyar költők (Franyó Zoltán, Szemlér Ferenc, Kiss Jenő, Kányádi Sándor, Deák Tamás, Székely János, Jánosházy György, Majtényi Erik, Szász János, Márki Zoltán, Lőrinczi László, Veres Zoltán) és irók (Fodor Sándor, Sütő András, Papp Ferenc, Bálint Tibor, Beke György) kiemelkedő tolmácsolásaira bukkanunk a bibliográfiában, sőt arról is tudomást szerzünk, hogy a magyar irodalom jeles egyéniségei, mint Illyés Gyula, Aprily Lajos, Jékely Zoltán, Garai Gábor, Belia György, Gáldi László, Ignacz Rózsa, Réz Pál is végeztek rendszeres műfordítói tevékenységet Megtudhatjuk, hogy Eminescu, Co§ buc, Sadoveanu, Arghezi, valamint több kortárs lírikus, elbeszélő és drámaíró alkotása vált ismeretessé új és újabb közvetítésben magyar Vita Zsigmondi Domokos Sámuel: .1 román irodalom magyar bibliográfiája. Korunk. 1966 12. 1800-1801.
