Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
84 használta249. Román irodalomból a jelentősebb írókkal, főként a klasszikusokkal foglalkozott. Ismertette a legkiemelkedőbb román prózaírók életrajzát: verseket és prózai darabokat elemzett. Irodalmi segédkönyvként Vasile Gr. Pop irodalomtörténetét használta2'0, de az irodalom és a nyelvtörténet tárgyalásakor I. Lázariciu könyvéből is inspirálódott25'. A román nyelv tanításába a stilisztikát és a retorikát is beleszőtte. Világtörténelemből a középkorral foglalkozott. Magyarország történetét nyomon követte a legrégibb időktől fogva a jelenig. Földrajzból Magyarország, Ausztria és a Balkán-félsziget országainak fekvésével foglalkozott, de politikai földrajzukra vonatkozólag is szolgáltatott adatokat. Egyik segédkönyve Scholz Alberttól származott* 251 252 253. A határőrvidék igazgató-elnöksége alatt (1886-1894) a határőrök “feje“, valóságos diktátora volt. Az iskola- és ösztöndíjalapoknál és az általuk fenntartott intézményekben egy rendelet sem született Ciocan beleegyezése nélkül. Aktív tevékenysége és nagy hatása irigységet ébresztett sokakban, akik gyengeségük és közömbösségük miatt nem tudták elérni azt, amit ő. Kisebbségi érzésük és Ciocan iránti gyűlöletük arra késztette őket, hogy a központi iskola- és ösztöndíjalapok minden csekély negatívumát az ő terhére írják, és a megjelenő román újságokban kipellengérezzék. Többek között elterjedt az a hír, hogy elárulta az alapok érdekeit. “E vélemény kialakulásához, ha hozzájárult is Ciocan, akkor is csak hideg, komoly, tartózkodó, nem közlékeny természete révén, és tekintélyt ébresztő, kímélet és tapintat nélküli magatartásán keresztül a nála kisebbekkel szemben és általában azokkal, akik ellenkeztek vele. Összejöveteleken nem egyszer “nyaggatta“ [tkp. kalapálta] (ciocánea) ellenfeleit, és akkor kalapácsa (ciocan) még “élesebbé“ vált.“25' “49 Cipariu. Timotei: Gramatica limbii románé. 2. Vol. 1869-1877. Pop. Vasile Gr.: Conspect asupra Hteraturei románé §i seriitorilor ei de la ínceput fi pina astázi ín ordine cronologicá. Bucure$ti. 1876. 251 Lázáriciu. I.: Istoria limhei si Hteraturei románé. Sibiu. 1892. 292 Scholz Albert: Politikai földrajz. Budapesl. 1885. 253 Raportul al LIII-lea despre gimnaziid superior fundational din Naszód-Násáud pentru ónul scalar 1915-16. Publicat de: loan Ghejie, director gimnazial (loan Ciocan. Via(a. caractcristica. moartea $i funeraliile lui de loan Pácurariu. profesor gimnazial Vili.)
