Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
77 az a megállapítása, hogy: “a nemzetiségi képviselők bátor fellépése az 1865-1868-as országgyűlésen nemcsak az elnyomott népek nemzeti mozgalmainak megerősödésére, hanem ideológiai felkészültségükre is mutatott, amely a magyar politikai nemzet fogalmával szembe tudta szegezni a magáét, a nemzeti egyenjogúság koncepcióját“238 Al. Románra is vonatkozik. A dualizmus elítélése és harci felhívásai révén, a Monarchia román és magyar, valamint összes többi népeinek közös harcára, Al. Roman - Kossuth dualizmus ellen irányuló kritikájához hasonlóan -239 túllépte korát, kedvezően befolyásolva a román, illetve magyar haladó politikai gondolkodást. Csékei választókerületében a következő szavakkal búcsúzott: “a nemzeti céloknak szenteltem életemet“ és “teljesítettem, mint román, kötelességemet“240. Roman utódai a csékei kerületben “a bihari gróf akarat nélküli csatlósai“ voltak241 loan Ciocan Al. Roman élete végéig, 1897. szeptember 27-ig maradt a Román Tanszék élén. Halála után helyét Asbóth Oszkár, a neves szlavista tudós foglalta el, az 1897/1898-as tanév második félévében pedig Alexics György, akit kezdetben a hallgatók kevés rokonszenvvel fogadtak felejthetetlen tanáruk után. Később azonban megkedvelték változatos népköltészeti, stilisztikai, modern irodalmi és nyelvtörténeti előadásait. 1898 februárjában, amikor pályázatot hirdettek a megürült tanári állás betöltésére, a következő személyek jelentkeztek: Moldován Gergely kolozsvári egyetemi tanár, Alexics György, a budapesti egyetem docense, Iosif Siegescu, budapesti hitoktató, Alexiu Viciu, balázsfalvi gimnáziumi tanár, N. Bodiu, zombori állami gimnáziumi tanár, Vincentiu Nicoará, a 238 Arató Endre: A ningvar politikai nemzet fogalmának vitája az 1860-as évek országgyűlésein. Történelmi Szemle. 1970. 3. 448. 219 Galántai József: Az 186"?-es kiegyezés. Budapest. 1967. 154. 2411 Ncamtu. Gelu: Alexandra Roman militant pentru unitatea nationalá a románilor (1848-1897). Anuarul lnstitutnlni de istorie §i arhcologic Cluj, 1973. 158. ~41 Nc§. Teodor: Figttri hihorene. Alexandra Roman (1826-1897). Oradea. 1934. 16.
