Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
Bevezető
5 Kossuth Lajos a románokkal 1849-ben folytatott tárgyalásai során megígérte, hogy a pesti egyetemen számukra önálló teológiát szerveztet. A terv azonban a béketárgyalásokkal együtt meghiúsult, de a románság sem lelkesedett érte, mivel teljesen független, önálló, nem pusztán teológiai térre korlátozódó egyetemről ábrándozott. 1849. szeptember 1-jén, a szabadságharc befejeztével a román nemzeti mozgalmak legkiemelkedőbb vezetői, Timotei Cipariu, Avram láncú, Simion Bárnutiu - élükön Andrei $aguna görögkeleti és Alexandru Sterca $ulutiu görög katolikus püspökkel - kérvényt nyújtottak be ez ügyben a bécsi kultuszminiszterhez. Bécs megígérte a kérés teljesítését, de ígéretét nem váltotta be. Magyarország és Ausztria között közben megkezdődtek a kiegyezést megelőző viták. Thun Leó miniszter kijelentette, hogy “az államnak nem áll módjában valamennyi nemzetisége számára egyetemet állítani“1 2 így a románok kívánságai egy önálló, független egyetemmel kapcsolatban nem valósultak meg. Az 1862/63-as tanévben azonban román nyelvi és irodalmi tanszéket létesítettek a pesti egyetemen, amely a mai napig fennáll. A tanszék létrejöttében nagy szerepe volt Vasile Erdeli nagyváradi görög katolikus püspöknek, aki három ízben terjesztett be kérvényt a magyar egyetemen felállítandó román tanszék ügyében és ezáltal megadta az indítékot. Először 1855 július 2-án fordult kérelemmel Albrecht királyi kormányzóhoz, majd 1859. december 29-én azt megsürgette. A Helytartótanács 1861 februárjában a kérvényeket véleményezés végett elküldte az egyetemnek A Bölcsészettudományi Kar március 6-i ülésén támogatta a Román Tanszék megalakításának gondolatát, “mely a haza számos oláhajkú polgárait anyanyelvűk iránt táplált óhajtásuk teljesítése által megörvendeztetné““ és betöltésére pályázatot hirdetett. Amint azonban az 1861 október 7-i ülésének jegyzőkönyvéből kiderül, csak magisteri fokozatú oktató kinevezésre gondolt. A Helytartótanács 1862 januárjában ennek ellenére közölte az egyetemi tanáccsal azon szándékát, hogy a román nyelv és irodalom számára rendkívüli tanszéket felállít. Ezt a határozatot támogatta a Minisztertanácsban a pénzügyminiszter is. így 1 Magyari Piroska: A magyarországi románok iskola ügye. Szeged, 1936. 113. 2 Szentpéterv Imre: A Bölcsészettudományi Kar története 1635-1935. Budapest, 1935. 458.
