Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
62 12. Önálló magyar hadsereg esetén ugyancsak önálló, erdélyi román nemzetiségű katonai csapattesteket, melyek román nemzeti zászlók alatt tömörülve, saját vezényleti nyelvüket használják. Elégedetlenségének adott hangot egyes román nemzetiségi képviselők tevékenységét illetően. “Tegyenek, amit akarnak, csak ne merjék azt mondani, hogy valaha is képviselték az országot és a népet.“200 Nyilvánvaló, hogy Roman - bár lapjából nem tűnik ki - a Federatiunea hasábjain a kormányhoz közeledő erdélyi román képviselőket támadta. A balázsfalvi Nyilatkozat és a fenti követelmények publikálása miatt 1869. március 18-án a pesti esküdtszék elé idézték. Éppen ez időpontban kellett azonban megjelennie csékei választókerületében. így nem vehetett részt a tárgyaláson, ahol aztán ügyvédje Józsa Előd képviselte. Egy év fogházra és 500 forint pénzbírságra ítélték. Felsőbb szervekhez intézett fellebbezését elutasították és 1870. január 18-tól 1871 január 18-ig a váci fogházban kellett büntetését leülnie. Hasonló volt loan Porutiu, a Federatiunea másik fő munkatársa sorsa (néhány cikk miatt 1869-ben hat hónapra és 250 forintra, 1870-ben pedig 10 hónapra és 500 forint pénzbírságra ítélték). Al. Roman elítélése nagy felháborodást váltott ki a románok körében. “Kevesen gondolnak azonban arra, hogy nekiálljanak és ténylegesen segítsenek a bátor publicistának, aki mindent megkockáztat nemzete érdekében.“201 E kevesek között volt Gheorghe Pop de Báse§ti és Mihail Pop, akik gyüjtöíves felhívást adtak ki megsegítésére. Szép pénzösszeg gyűlt be, összesen 196 forint és 35 krajcár. Sok paraszt gabonát adott Al. Roman Federatiunea című lapjának megsegítésére, amit a gyűjtők értékesítettek. Amikor az első pénzösszeget Gheorghe Pop de Baseli 1869. december 30-án elküldte Románnak, utalt arra, hogy ő az, aki a népet irányítja, vezeti jogainak elnyeréséért folytatott harcában. A nép tiszteli és eképpen üdvözli: “Az Isten éltesse Románt, ember: nem fél az árnyékától.“ Meghatódva e kedves szavaktól, 1870. január 17-én, egy “°° Kemény G. Gábor: A magyar nemzetiségi kérdés története. I. rész. A nemzetiségi kérdés a törvények és tervezetek tükrében I~90-I9I8. Budapest. 1947. 102. Georgescu. loan: Gheorghe Pop de Ba.se.pi. 60 de ani din luptele nationale ale románilor transilvaneni. Oradea. 1935. 217.
