Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
A másik román újság, az Albina igyekezett a Concordia hatáskörét átvenni, és ez nem töltötte el Románt örömmel, mivel azzal vádolta, hogy mérsékelt, felekezeti politikát folytat Szólnunk kell Al. Roman és Vincentiu Babe$ ellentétéről e téren174, mely régi erdetü, “ellentétes nézeteikből fakad, ami a követendő leggyorsabb utat, a jelen harci taktikáját és a legfőbb nemzeti-politikai követelmény megfogalmazását illeti.“17? Roman a birodalom szövetségi állammá való átalakításának híve volt, Babe§ viszont ezt elvetette. Bonyolult viszonyuk, ellenségeskedésük és közvetlen szembekerülésük egymással a sajtóban, 1887-ben ért csak véget, a Federafiunea hasábjain is folytatódott. A Concordia című laptól való visszavonulása után több kiemelkedőbb román politikus, mint 1. M. Moldovan, arra buzdította Románt, hogy tegyen lépéseket, a dualista rendszerrel szembenálló politikai lap kiadására. Ez a lap, kihasználva a magyarországi sajtótörvényt, amely az erdélyihez képest enyhébb volt, a románok nemzeti jogainak érdekében emelne hangot. A román politikusok hatása mellett más okok is arra késztették Románt, hogy e lépéseket megtegye. “Sok minden rákésztetett engem erre a vállalkozásra“ - vallotta később - és ezt támasztja alá levelezése is Mikor a Concordia szerkesztőségének elhagyására készült, gondolt már arra, hogy modern, harci újságot kiadjon, mégpedig olyan újságot, amely felemelje hangját “a jelen uralkodók gőgössége és felfuvalkodottsága ellen, akik az örökké, különösen napjainkban változó körülmények váratlan, kedvező alakulása révén kerültek hatalomra - olyan újságot, amely műveltségünk legkiválóbb erőit összpontosítva felvillanyozza egész nemzeti testünket, megedzi az alkotmányos harcban, a szabadságért, az igazságért és a testvériességért folytatott küzdelemben és amely mindig az uralkodó erők szeme előtt lévén, nem hagyható figyelmen kívül“176. Al. Roman rájött arra, hogy “az ausztriai román sajtónak felfrissítésre, ösztönzésre, lökésre volt szüksége avégett, hogy a létérdekeikben 171 Cipáianu. George: Vincentiu Bähey. Timisoara, 1980. 166. 15 Cipáianu. George: Ziorul "Albino" (1866-1876); oporitic, colaboratori, orientare generáló. Acta Musei Napoccnsis. 1973. 327. 176 Federotiuneo. 1868 180.711.
