Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
28 amely “mélyen be van vésve a nép leikébe“, a következő megállapításra jut: “Az egyenes út a legrövidebb.“ A román írók közül foglalkozik Cézár Bolliac, C. Al. Rosetti, P. S. Aurelian, Al. Sihleanu, Al. Odobescu, G. Crejeanu, Radu Ionescu, N. Georgescu, Al. Depäräteanu, G. Asachi, G. Säulescu, C. Negruzzi, N. Istrati, loan C. Fundescu, Al. Doniéi, M. Kogälniceanu munkásságával. Román prózaírók című előadásában, amelyben némi eltávolodás észlelhető az akkori irodalomtörténészek főbb forrásaitól74, néhány jellemzése említést érdemel tömörsége miatt: C. A. Rosetti “született forradalmár“, G. Creteanu “jelentős helyet foglal el mint költő“, Al. Depäräteanu “egyik legkiválóbb tagja egy költői csoportnak“, C. Negruzzi több történelmi ihletésű novellát publikál “minta nyelven“, hozzájárulván ezáltal a román érzés felébresztéséhez és újjászületéséhez, ami a legfőbb román írók soraiba emeli. M. Kogälniceanu “természeténél fogva tehetséges ember, amelyet fáradhatatlan munkásságával továbbfejleszt, sokat ír, ugyancsak prózai alkotásokat, ősének példáját követve, a történelem tanulmányozásával foglalkozik, rámutat arra, hogy az ország történelmének ismerete nélkül nem létezik számunkra sem haza, sem nemzeti élet. Célja és törekvése minden írásában az, hogy olvasóiban magas szintű gondolatokat, megbízható tudást, életismeretet, igazi szabadság-, erkölcsi és nemzeti érzést keltsen és ébresszen, éppen ezért egész életében publikál, szembeszáll a szabadság- és haladásellenes kormányokkal.“77 Al. Roman nagyrabecsülte a népköltészetet is. Tanítványait arra ösztönözte, hogy foglalkozzanak a még ismeretlen nyelvjárásokkal: a “tiszta népi nyelv, valamennyi fonológiai és morfológiai árnyalatával, még abban a formában is, ahogy azon a területen vagy vidéken beszélik, vissza kell tükröződjön a gyűjtött alkotásokban“76. Hallgatói közül ketten, Victor Oni$or és Alexics György foglalkoztak a későbbiek során népköltészettel. Az előbbi 1894-ben, Jászvásáron kiadott egy kis kötetet Doine §i A Pumnul. Áron: Lepturariu ntmánesc. 4 Vol. (1862-1865); Pop. Vasile Gr.: Conspect asupra literaturei románé fi scriitorilor ei de la inceput fi pina astázi in ordine cronologicfí. Partea intai. Bucure§ti. 1875. Popa, Mircea: Douá istorii ale lileralurii románé in manuscris. Revistä de istorie §i teorie literarä. Bucure§ti. 1975. 3. 427. 6 Birlea. Ovidiu: Istoria folclorislicii románé.vti. Bucuresti. 1974. 278.
