Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
IV. Összegezés
248 olvasóközönséggel. Felvette e célból magyar értelmiségi körökkel a kapcsolatot, akik figyelemmel kísérték a román eseményeket. Nagy megelégedéssel nyugtázta e körök megértését a románok követeléseivel szemben, mivel Bécsben nem találtak meghallgatásra. Megértette, hogy csak ekképpen, szoros összefogással “válik őszintébbé, ténylegessé a közeledés, a megértés“ a két nép között* 383. Roman ismerte “a kulturális téren messze a magyarság mögött elmaradt magyarországi románokat1“'84 és éppen ezért mindent elkövetett felemelésük érdekében. Élete utolsó percéig “legfőbb irányítója és tanácsadója volt“ tanítványainak385 Mint akadémikus többször járt Bukarestben és ilyenkor részt vett Titu Maiorescu irodalmi estélyein. “Este nyolc óra tájt Maiorescu úr tágas szalonjai kezdtek megtelni; a ház ura és felesége nagy udvariassággal fogadták a vendégeket, kiknek száma majd ötvenre emelkedett. Jöttek hölgyek és a legkülönbözőbb rangú urak, földiek (azaz Bukarestben lakók) és idegenek, a legtöbben azonban született románok. Engedtessék meg, hogy megemlítsek párat a jelenlevők közül. Mindenekelőtt megnevezek néhány embert, akik az Osztrák-Magyar Monarchiából érkeztek ide az Akadémia ülésére, melynek rendes tagjai: az ismert újságíró és a jelenlegi Figyelő szerkesztője George Baritiu, Szebenből; Alexandru Roman, a budapesti egyetem román tanára; Vincentiu Babe§, ugyancsak Pestről; Dr. Iosif Hodo$ Szebenből; a külföldön is ismert, összehasonlító filológia tanára, Bogdan Petriceicu Hasdeu a bukaresti egyetemről; a neolatin nyelvek tanára, Frollo; a matematika tanára, Haret; Irimie Circa, román tanár, aki a román nyelvtanra és helyesírásra vonatkozó néhány remek felismerésével vált ismertté, aztán Teodor Rosetti és Carp, diplomaták; Cantacuzino herceg; a két Negruzzi, valamint néhányan a Junimea irodalmi csoportosulás fiatalabb tagjai közül és Slavici, Caragiale, Eminescu urak. Miután a vendégek mind megérkeztek, Vasile Alecsandri “vonzó és meleg hangján“ előadta verseit 383 Pascu. §tefan - Pervain. Iosif: George Barit §i contemporanii säi. Vol. II. Corespomlenta primitő de la Pave! Vasiéi, Alexandra Roman .si A la nasi e Sándor. Bucurc§ti. 1975. 206. 383 Bihar. 1879. 104. 388 Popa. Mircea: Ilarie Chendi. Bucure§ti. 1973. 25.
