Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
III. Tamás Lajos, a tudós és tanár
219 4. A régészeti szakosztály munkaterve Erdély népvándorláskori és főleg az első magyar századokból származó emlékeinek felkutatását és földolgozását ölelte fel 5. A társadalom tudományi szakosztály munkaterve a városi és falusi népesebb csoportok szociális tömegjelenségeinek (fogyasztási szokások, munkarendszer, sajátos erdélyi létformák, közösségi magatartás, gazdasági és munkaethosz stb.) vizsgálatával foglalkozott az együttélö nemzetiségek körében 6. A magyar nyelvészeti szakosztály az erdélyi magyar nyelv akkori és korábbi állapotát vizsgálta. A népnyelvi anyag gyűjtésén kívül a szakosztály munkakörébe vágott még a hely- és személynevek (család- és keresztnevek) gyűjtése is. 7. A magyar-román szakosztály és 8. A magyar-szász kapcsolatokkal foglalkozó szakosztály irodalmi, művelődéstörténeti és nyelvi kérdésekkel foglalkozott, különös tekintettel Erdély népeinek kapcsolataira. A néprajzi szakosztállyal együtt célul tűzte ki az erdélyi román pásztorkodás szókincsének összegyűjtését, az erdélyi román nyelvjárások leírását és a román nyelvatlasz kibővítését. A három nyelv jövevényszavainak tanulmányozása szintén a két rokon szakosztály munkakörébe tartozott. A magyar-román szakosztály első kiadványa, amelyet a szakosztály vezetője, Tamás Lajos a Miniszterelnökség megbízásából készített el, Magyar-román közigazgatási szótár (Budapest-Kolozsvár, 1941) volt. Ugyancsak e szakosztály borsavölgyi kutatásába Tamás Lajos kötetlen román népnyelvi szövegek gyűjtésével kapcsolódott be, Köpeczi Béla pedig mintegy 200 különféle hújogatást, mesét és kolindát írt össze. 9. Az irodalomtörténeti szakosztály munkakörébe a következő feladatok tartoztak: a magyar irodalom erdélyi tárgyú és szellemű anyagának számbavétele, Erdély irodalmi topográfiája, az erdélyi irodalom külföldi (angol, francia, német) kapcsolatai, a népiség sajátos megnyilatkozása és vetülete az erdélyi irodalmi művekben, a három nemzet alakító ereje és szerepe az erdélyi irodalom tükrében, művelődési tényezők (sajtó, színház, könyvnyomda, irodalmi társaságok, egyesületek, könyvtárak, levéltárak stb ), kéziratos irodalmi emlékek felkutatása könyvtárakban, levéltárakban
