Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)

III. Tamás Lajos, a tudós és tanár

óraadó tanárként. Éppen ezért a későbbiekben nagy hálával adózott Gombocz Zoltánnak; őt jelölte meg valahányszor arról faggatták, hogy mely tudósok járultak hozzá tudományos fejlődéséhez, kitől kapott indíttatást, noha nyomatékosan megjegyezte, hogy eredményeit elsősorban mint autodidakta érte el.

1933-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán A román filológia című tárgykör egyetemi magántanára lett. 1933-34-ben, illetve az évek folyamán hosszabb tanulmányutakat tett Bukarestben, Rómában és Szófiában. Bukarestben nyelvészeti és néprajzi tanulmányokat folytatott. Ellátogatott több oktatási intézménybe. Sikerült tartós személyi kapcsolatokat kiépítenie néhány haladó szellemű román tudóssal, mint Alexandru Graur és Iorgu Iordan, J. Byck. Bulgáriában az ottani makedo-románok nyelvét és népköltészetét tanulmányozta. E tanulmányutak során, szakismereteinek gyarapításán kívül nyelvismeretei is jelentős mértékben tökéletesedhettek.

1936-ban egyetemi nyilvános rendkívüli, majd 1940-ben nyilvános rendes tanárrá nevezték ki az Általános romanisztika és román nyelv és irodalom tanszékre. Ugyanebben az évben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

1940-ben Tamás Lajos megbízást kapott a kolozsvári Erdélyi Tudományos Intézet megszervezésére és igazgatására. A Teleki Intézetnek ezt az erdélyi tagintézetét oly szellemben vezette, hogy munkatársai a történelmi fordulat után a Bolyai Egyetem tanárai lettek (Vencel József, Jancsó Elemér, László Gyula, Márton Gyula stb). Ugyanakkor a kolozsvári egyetemen is tartott általános nyelvészeti, főleg saussure-rel foglalkozó és román nyelvtörténeti előadásokat. Egyetemi tanári székfoglalóját 1942. március 30-án tartotta a Magyar Tudományos Akadémián A XVII. századi román reformáció történetéhez: Fogarasi István címmel. Ebben a XVII. században kibontakozó nyugat-európai műveltség-terjesztő missziós tevékenységgel foglalkozott. Erdély protestáns fejedelmei erős kézzel folytatták a XVI. században megindult térítés munkáját és megerősítették az európai veretű román művelődés alappiléreit. E nagyarányú missziós munkának a Bánságban is nagy számban akadtak lelkes művelői, pártfogói és előmozdítói. A XVI. századi román kátéirodalom a heidelbergi káté befolyásának jegyében állott. Ennek szövege nyomán készült Fogarasi István lugosi és karánsebesi