Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe
146 nyelvészeti vonatkozásai miatt is figyelemreméltó írásában, a legszélesebb indoeurópai nyelvi alapról kiindulva, összehasonlító módszerrel mutatja be a k>c és k>c-féle hangváltozás egész problematikáját a szláv nyelvekben. Weber Albrecht, a berlini egyetem nagy szanszkritistája adta a fiatal Asbóthnak az első ösztönzéseket szláv filológiai kutatásokra, ugyanis négy éven át szanszkrit nyelvvel is foglalkozott. Döntő ösztönzéseket azonban Jagic Vatroszláv (1838-1923) horvát származású tudóstól, az ogyesszai, berlini, szentpétervári, majd bécsi egyetem professzorától, a modern szlavisztika megalapítójától kapott. Szláv filológiai ismereteinek elmélyítése végett, két alkalommal, 1882-ben és 1889-ben tanulmányutakat tett Oroszországban. 1880-ban a budapesti egyetem magántanára, 1881-ben a szláv nyelvészet helyettes tanára, 1885-ben rendkívüli, 1892-ben pedig rendes tanára lett a szláv filológiának. Közben - s ez utal sokoldalúságára - 1893- ig a német nyelvet is tanította a budapesti kereskedelmi akadémián, 1893- től szerb és bolgár nyelvet a Keleti Kereskedelmi Tanfolyamon, az 1897/98-as tanév első félévében pedig - mint már említettem - a Román Tanszéket vezette, ahol A szláv halás a román nyelvben és A román nyelv konszonantizmusa címmel tartott előadást. Egyetemi és főiskolai működése mellett számos tanulmányt közölt, amelyek eredményeként levelező, majd rendes tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának, levelező tagja a szentpétervári orosz, a zágrábi délszláv akadémiának és a Helsinkiben lévő Finn-Ugor Társaságnak, tiszteletbeli tagja az újvidéki szerb Maticának. A budapesti egyetem bölcsészeti karának dékáni tisztét is betöltötte 1908-1909-ben és 1919-ben, a Tanácsköztársaság hónapjaiban. Tanártársai kérésére tett eleget e megbízatásnak és bár nem volt kommunista, a Tanácsköztársaság bukása után állásából eltávolították és az Akadémia is törölte sorából. Tanítványai kedves, szeretetreméltó emberként jellemezték. Ószláv nyelvtant és bevezetést a szláv nyelvészetbe adott elő, orosz irodalomtörténeti kollégiumokat tartott és orosz nyelvtannal is foglalkozott. A szláv nyelvtudomány körébe tartozó magyar, német és orosz nyelven megjelent értekezései az egész tudományos világban ismertté tették nevét, Jagic és Leskien mellett emlegették. A következő folyóiratokban publikált többek között: Budapesti Szemle, Ország-Világ,
