Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
megfelelő forrás hiányában nem tudta munkáját folytatni. A szótár keletkezési helyéül Siegescu Dél-Magyarországot jelöli meg a használt szavak alapján. Megcáfolja Hasdeunak azon állítását, hogy a szótár Lúgoson íródott. Érvei a következők: a cím felé keresztet rajzolt a szótáriró. Ez pedig a katolikus egyház szokása, a keleti egyházban nem divatos. Aki a keresztet rajzolta, feltétlenül katolikus ember, mégpedig római katolikus, mivel a románok csak 1700-ban kerültek a katolikus egyház fennhatósága alá. A szótár pedig 1700 előtt keletkezett. Siegescu feltételezése szerint a szerző katolikus pap lehetett, akit az a cél vezérelt, hogy a románokat megnyerje a katolikus egyháznak és aki jól ismerte a román és a latin nyelvet. Valószínűleg jezsuita pap volt, mivel a jezsuiták a XVII. században tervbe vették a románok rekatolizálását. Lúgoson nem írhatták, mivel ott a XVII században reformált román egyház volt, amelynek papja, Fogarasi István 1648-ban reformált kátét adott ki román nyelven. Siegescu utal végül a szótár nyelvészeti és művelődéstörténeti jelentőségére, arra, hogy latin betűkkel íródott, és hogy nyelvemlékekben gazdag. A román irodalomban ugyanis 1860-ig cirill betűket használtak. Siegescu téved akkor, amikor azt állítja, hogy a latin betűk behozatalára irányuló törekvés magyar hatásként fogható fel. Csokonai V. Mihály Békaegérharc-ának latin és oláh forditásá-r'1' Csokonai száz éves jubileuma alkalmából írta Siegescu. A Homeros neve alatt ismert Békaegérharc-ot a magyar irodalomban többen feldolgozták (Vályi Nagy Ferenc, Lonkay Antal, Kempf József, Gulyás Ferenc). A legsikerültebbnek Siegescu Csokonai 1791-ben keletkezett költeményét tartja, amelyet egy Iosif Kontz (Kontz Józsi - ahogyan ő említi) nevű magyar származású román költő románra is lefordított. E fordításával kettős célt tűzött ki magának: a komikus költemény terjesztését a románok között és a magyar irodalom dicsőítését az idegenek előtt. Először latinra próbálta lefordítani, hexaméterekben, de belefáradt és helyette román nyelvre ültette át. Az eredeti példány elveszett, csak másolata maradt fenn, amelyet id. Decsy István készített 1852-ben. Kontz életére vonatkozólag semmi biztosat nem tudunk. Siegescu feltételezése szerint színész volt, amire a fordítást jellemző víg kedélyből következtet. A költemény tartalma és nyelvezete arra utal, hogy életét valószínűleg 313 116 313 Uo. 363-368.
