Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Felekezeti jogkadémiák
Tiszántúli Evangélikus Egyházkerület Miskolci Jogakadémiája A jogakadémia elődintézetének a nagyhírű, kapuit 1667 áprilisában megnyitó eperjesi evangélikus kollégiumot tekinthetjük. A kollégium 1815. évi újjászervezése óta beszélhetünk széleskörű jogoktatásról Eperjesen. A trianoni békekötés után menekült a joglíceum Miskolcra.101 Mivel a békekötés olyan területeket szakított el hazánktól, melyek az evangélikus egyház "törzsterületeinek" számítottak, a számában és arányában is erősen megcsappant magyarországi evangélikusok jogakadémiájának hallgatói összetétele erősen felhígult. A felekezeti iskolák amúgy sem voltak elzárva a más hitűek elől, de szinte parodisztikusnak tekinthető már, ami 1943 szeptemberében Miskolcon történt: az újonnan beiratkozok közül mindössze nyolcán vallották magukat evangélikusnak, szemben a felvett 30 reformátussal és 66 katolikussal...402 Ennyi katolikus hallgató már megérdemelte a katolikus egyház figyelmét is. Egyetemi lelkész kinevezésére nem került ugyan sor Miskolcon, de az 1947 februárjában tartott egyetemi lelkészi konferencián a résztvevők úgy tudták, hogy az katolikus hallgatók lelkigondozásának feladatát - a konferenciától egyébiránt távolmaradó - dr. Mészáros Lajos teológiai tanár látta el, aki 1942 óta élt a városban.403 A jogakadémia iratanyaga sajnálatosan töredékesen maradt fenn. így működéséről, viszonyáról a jogakadémia vezetőivel nem sokat mondhatunk. Együttműködési kísérlet a két jogakadémia között 1948 tavaszán Mészáros Lajos azzal a kéréssel fordult a miskolci evangélikus jogakadémia tantestületéhez, hogy A szociális pápai enciklikák magyarázata címmel speciálkollégiumot tarthasson az intézet római katolikus vallású diákjai számára. A jogakadémia egyházi főhatósága abban az esetben járult volna csak hozzá a kérés teljesítéséhez, ha a intézet tanára, dr. Boleratzky Lóránd a viszonosság elve alapján lehetőséget kap arra. hogy az egri érseki jogakadémián az evangélikus hallgatók számára előadássorozatot tarthasson. Ennek témája a protestáns egyházak szervezete lett volna. A fejleményekről a miskolci iskola értesítette az egrieket, akik az 1948. április 15-i VIII. rendes kari tanácsülésen foglalkoztak az üggyel. Több hozzászólás után a kar végül örömmel üdvözölte a kezdeményezést és Boleratzky Lóránd ajánlkozását, s egyhangúlag előzetesen elfogadta az ajánlatot - feltételezve persze, hogy erre az érsek is, mint az egri iskola egyházi főhatósága áldását adja majd. Sajnos Czapik Gyula érsek véleményét nem ismerjük a kérdésről: az egri főegyházmegyei levéltár 1947 utáni iratanyagát meglehetősen megrostálta az idő... De ha támogatta volna is az elképzelést: ősszel, a következő tanév elején, mikor realizálni 40^ Novák 1995: 3. old. 402 EOL 40/1-24 1943. szeptember 3-i tanácsülési jegyzőkönyv 403 SzfvPL 7495 lt sz. 383/1947 és Schem 1963: 56. old. 95
