Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Erzsébet Tudományegyetem
ERZSÉBET TUDOMÁNYEGYETEM Az 1912. évi XXVI. törvénycikk rögzítette, hogy Magyarországon két új egyetem jön létre: Pozsonyban és Debrecenben. A megvalósulás azonban nehézkesen folyt csak a háború miatt. Pozsonyban 1914/15-ben megkezdte ugyan működését az új egyetem jogi kara, de ez nem lehetett hosszú életű: cseh megszállás alá került a város, ahol a már működő egyetlen egyetemi kart 1921 augusztusában bezárták.318 Az egyetem többi kara szinte meg sem kezdhette a munkát Pozsonyban. Elhelyezésükről 1921 júniusában döntött a magyar nemzetgyűlés. Hosszas viták után Pécsen nyithatta meg kapuit az Erzsébet Tudományegyetem. A pécsi felsőoktatás múltja a XIV. századig vezet vissza: 1367-ben Nagy Lajos alapított itt rövidéletű egyetemet. A XIX. században jogakadémia működött itt: előbb a nagy rivális, Győr akadémiája került néhány évre ide; majd 1833-tól a város, az állam és a püspökség közös támogatásával saját tanintézetet hoztak létre.319 Az igény azonban a magasabb szintű felsőoktatásra megmaradt. így mikor lehetőség nyílt rá, a város minden követ megmozgatott, hogy ide telepítsék a trianoni békekötés miatt menekülő, születőiéiben lévő pozsonyi egyetemet. A tervet Zichy Gyula pécsi püspök nagyban támogatta: anyagiakkal is, tekintélyével is. Épületet is ő biztosított. Terve az volt, hogy a püspöki szemináriumot fejleszti fel az egyetem teológiai karává. Mivel azonban ezt az elképzelését sem a Szentszék, sem a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Kara nem támogatta, el kellett állnia tőle. így a soproni evangélikus hittudományi főiskolát csatolták szervezetileg az egyetemhez teológiai karként.3-0 A történtek következtében egyetemi ügyekben a különböző felekezetek között Pécsett sajátosan békés viszony alakult ki. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy már 1929-ben tiszteletbeli doktorrá avatták Pécsen Nathan Söderblom uppsalai evangélikus érseket, az ökumenikus mozgalmak egyik megalapítóját.321 Furcsa fintora a sorsnak, hogy Virág Ferenc pécsi püspök Vargha Damján O. Cist rektor által szorgalmazott és egyébiránt általában támogatott tiszteletbeli doktorrá avatását az a tény akadályozta meg 1942-ben, hogy a katolikus teológus mégsem lehetett egy csak evangélikus teológiai fakultással rendelkező egyetem díszdoktora... 322 Ez természetesen apró incidens volt csak, s beárnyékolni nem tudta az egyházmegye és az egyetem között már a húszas években kialakult harmonikus kapcsolatot, melynek talán legszembetűnőbb jele az a tény, hogy a pécsi püspök átengedte az ún. líceum-templomot is az egyetemnek, mely 1948-ig „egyetemi templomaként működött, és az ifjúság pasztorációjának kiindulópontja lett. A templonügazgató kezdetben az egyetem tanára, Vargha Damján ciszterci szerzetes lett, aki 1943-ban történt nyugállományba vonulása után még évekig ellátta ezt a feladatot. Utódja 1947 őszén 318 Csizmadia 1980 6. old. 319 Csizmadia 19805-6. old. 320 Csizmadia 19808. old. 321 Csizmadia 1980 17. old. 322 Csizmadia 198028. old. 78
