Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
József Nádor Gazdasági és Műegyetem
térni önkormányzat szellemének megfelelően előbb mindig a Kar véleményét kikérni méltóztassék. ” 269 Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát előzetesen szóban hozzájárult a kinevezéshez. írásbeli engedélyét november 1-jén állította ki, elismerve a feladat fontosságát: „Bár dr. Jávor Egon rendtársam templomi és gimnáziumi elfoglaltsággal eddig is erején fölül meg volt terhelve, mindazonáltal készséggel és örömmel tudomásul vettem az egyetemi ifjúság lelkészévé történt megtisztelő kinevezését. Azon leszek, hogy eddigi munkáját a nélkülözhetetlenül szükségesre korlátozzam, hogy így minél több időt szentelhessen új megbízatásának. "27° Jávor megterheltségét már a kezdetektől figyelembe vették a püspökségen, hiszen arra Juhász Gergely novíciusmester is felhívta az egyházmegyei hatóság figyelmét.271 Jávor Egon az orosz frontról - ahol tábori lelkészként szolgált - érkezett Sopronba 1944 júniusában. A helyi bencés gimnázium mind a nyolc osztályában tanított hittant, cserkészcsapatot vezetett, és többnyire ő prédikált a gimnázium diákmiséin is...272 Jávor Egon számára a beilleszkedés az egyetemi közegbe nem okozott nehézséget. Sok bencés diák tanult itt „helyben" tovább, kik - még ha nem is tanította őket - szeretettel fordultak felé, hisz ismerték. A viszonyok harmonikusak voltak. Az egyetem pozitív hozzáállása nagyban segítette nevelői munkájának hatékonyságát. Mikor például professzorok számára szervezett Pannonhalmára zarándoklatot, azon 15-en vettek részt, mely példaadó volt a diákok számára.273 A városban szervezett egyéb katolikus jellegű programok egy részét is sikerült bevinnie az egyetem falai közé. Ilyen alkalom volt például a Kínából hazatért Szarvas missziós püspök előadása, de Sík Sándor költői estje, vagy az Új Ember szerkesztőbizottságának városi színházbéli bemutatkozása is megmozgatta az egész várost és nagy siker volt. A helyi értelmiség az egyetemi szentmiséket is szívesen látogatta.274 „Semmi nehézséget az egyetem nem támasztott sem kezdetben, sem később. ” - írja visszaemlékezéseiben Jávor Egon, és ezt nem sok kollégája mondhatta el.275 Súrlódása csak a belvárosi templom plébánosával támadt, de ez sem volt egetrengető. Bürchner László276 azt nehezményezte, hogy az egyetemisták pasztorációjának színtere nem az ő temploma lett. Jávor Egon ugyanis a bencés templomban tartotta az egyetemi istentiszteleteket. ( Minden vasárnap 11 ill. később 12 órakor. ) Célszerűbbnek látszott az ilyen berendezkedés, hiszen ha más is celebrálta a misét néha, mindig ő prédikált. Gimnáziumi kötelezettségei miatt is ez volt jobb; és így a rendházban nyugodt körülmények között fogadhatta a nagyobb beszélgetésre, tanácsra, segítségre vágyókat.277 269 GyPL 1411/1945 270 uott. 271 uott. 272 Jávor 1996: 1. old. 273 Jávor 1996: 5. old. 274 uott. 275 Jávor 1996: 2. old. 276 Schem 1947: 43 old. 277 Jávor 1996: 2. és 7. old. 66
