Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
József Nádor Gazdasági és Műegyetem
JÓZSEF NÁDOR GAZDASÁGI ÉS MŰEGYETEM Lelkigondozás nyomai a lelkészség felállítása előtt A magyarországi mérnökképzés története a XVIII. századra vezethető vissza. A Selmecbányái bányatisztképzőt ( 1735 ), a budai Instituten Geometricumot ( 1782 ), majd a József Ipartanodát egyaránt tekinthetjük az 1871. július 10-én megalapított Műegyetem elődjének. A század harmincas éveiben a természettudományos képzés intézményeinek Európában egyedülálló nagyfokú koncentrációja zajlott le hazánkban. Az 1934. évi X. törvénycikk szervezetileg a műegyetemhez csatolta a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát. A budapesti Állatorvosi Főiskolát és a Pázmány Péter Tudományegyetem Közgazdasági Karát. így alakult ki az intézmény terjedelmes neve is...223 A Műegyetemnek a közhiedelemmel ellentétben sosem volt temploma. A templomformát idéző könyvtárépület, Petz Samu műve, már tervezésekor is könyvtárnak készült. így amikor igény volt valamilyen egyetemi esemény templomi megünneplésére is ( pl. az évkezdő Veni Sancte, az évet lezáró Te Deum stb. ), többnyire a közeli templomokat kereste meg az egyetem vezetése. Főképp az egzotikus gellérthegyi sziklakápolna és az impozáns méretű, cisztercita vezetés alatt álló Szent Imre plébánia- templom adott otthon ilyenkor a műegyetem hallgatóinak. Az 1938-as Eucharisztikus kongresszus alkalmával is a cisztercitákkal kooperált a műegyetem. Az előkészítő háromestés lelkigyakorlat (triduum ) helye is a Szent Imre Templom volt, a ciszterciek mondták a miséket is az egyetem kérésére, bár a lelkigyakorlatot egy jezsuita, Varga László tartotta. Az egyetem egyébként több termét is átengedte a kongresszus szervezőinek, és azok kérésére gondoskodott az egyetem épületeinek díszkivilágításáról is, hogy így emelje az ünnepségek fényét. A katolikus tanszékvezetőket és a katolikus alapon szerveződő egyetemi egyesületeket pedig kötelezte az egyetemi vezetés a kongresszus eseményein való megjelenésre.224 Ez az egyedi rendezvény, melynek napjai alatt az egyetemi oktatás is szünetelt. természetesen távol áll a mindennapi lelkigondozás világától. Az egyetem testületi fellépése a kongresszuson azonban felhívta a figyelmet a nagy számú katolikus hallgatóra. Talán ennek is betudható, hogy 1941 és 1942 nagyböjtjében a Pázmány Péter egyetem lelkésze, Péterfly Gedeon úgy döntött, hogy a műegyetemi férfihallgatók szúrná ra külön lelkigyakorlatot fog tartani. Otthont ezeknek a gellérthegyi Sziklatemplom adott. A három estés lelkigyakorlatokat a következő nap ünnepélyes, egyetemistáknak szóló szentmisék zárták le.225 1942. szeptember 1-jei hatállyal a hercegprímás - mint említettük - Péterfly’ Gedeont felmentette korábbi munkái alól. Ez nem csak a Pázmány egyetemtől való megválását jelentette, hanem le kellett mondania a Horthy Miklós Kollégium vezetésé223 Szögi 1994: 42 - 51. old. 224 MEL 4c 640/1942 225 uott. 56
