Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)

Egyetemi és főiskolai lelkészek közös megmozdulásai

„a./ A lelkészségeknek az egyházközség analógiájára való kiépítését és köz- pontosítását. (v.ö. Budapesti Egyházközségek Központi Tanácsa )

b. / Az évfolyam-megbízottak hálózatának kiépítése, s rajtuk keresztül a sejtszervezés. ( v.ö. utcamegbízottak rendszere )

c. /Megbízható és munkatársakul felkérhető egyetemi tanárok, magántanárok, adjunktusok és tanársegédek nyilvántartása és a velük való személyes kapcsolat ápolása és a nevelő munkába való konkrét bekapcsolódásunk (előadások, viták beállítása korszerű kérdésekről) ”461

Az Actio Catholica számára még részletesebb tervezetet tartalmazott a munkadokumentum:

„a./ karonként, vagy akár évfolyamonként, s főleg kollégiumonként a kis csoportoknak ( kongregációk, körök, munkaközösségek, baráti együttesek ) létrehozását segíteni.

b. ' ezekből a még meglévő i/iúsási központi vezetőséset összehozni. Ebben ugyanolyan munkaelosztást végezni, mint volt a KDSz vezetőségében. Ezeket kell elsősorban kiválogatnunk és utána igen gondosan munkában tartani. Erős személyi kapcsolat tudja csak ezt biztosítani!

c. / Kevesebb gyámkodást az ifjúság, felett! Igen sokat elriaszt az, és érthetően. A lelkészek úgy is agyon vannak halmozva a kifejezetten papi munkával, tehát mozgalmi munkának aligha lehetnek hordozói. Szükséges tehát a világi apostoloknak a munkába való intézményes bevonása.

d. /központi nyilvántartást végezni a professorokról, a kiváló növendékekről.

e. / A hitélet felfejlesztését központilag is ápolni ( közös lelkipásztori levelek, kiach’ányok, zarándoklatok )

f. / Kulturális munkát átfogóbban végezni ( tehetségek nyilvántartása, köriratok kibocsátása, sajtószolgálat stb. )

g. /a szórakozás és sport tervszerű vezetése, illetve fejlesztése.

h. /nyári egyetemek és táborok szervezése.”462

1947. február 4-én és 5-én 75 résztvevővel - akik közt egyaránt megtalálhatóak voltak az egyetemek és főiskolák képviselői és a katolikus kollégiumok küldöttei is - került sor a konferenciára, célja hivatalosan „az egyetemi és főiskolai lelkészségeken épülő szervezés erőteljesebb megindítása és kollégiumi nevelésünk kérdéseinek megvitatása” volt. De már az ügyrend sietett leszögezni: „E szervezés tisztán egyházi jellegű, az egyesületi és bajtársi jellegtől távol. Politikai szempontból semmiféle gyanú ne férhessen hozzá. ”463

A találkozó első napjának délelőttjén Mihalovics Zsigmond megnyitója után a résztvevők az ifjúság általános helyzetéről, attitűdjéről alkottak képet Mojzes Péter előadásának megvitatása során. A helyzetet lehangolónak ítélte az előadó, aminek okai közt a nagyfokú létbizonytalanságot említette. Szerinte az egyetemisták 70%-a egyik napról a másikra él Szappanyos Béla a világnézeti válságot ecsetelte, Shvoy Lajos társadalmi válságról, a szociális érzék teljes hiányáról beszélt. Csak néhány a felmerült válságjelenségek közül felsorolásszerűen:

— „A hallgatók, akik biológiát, filozófiát vagy összehasonlító vallástörténetet hallgatnak, lenéző fölénnyel tekintenek a katolikus világnézet felé. ”

4'’1 SzfvPL 7495. lt. sz. 383/1947 102 uott.

465 EPL 922, 1068, 1267/1947 és SzfvPL 7495 lt. sz. 383/1947

111