Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Kiss Márton: Műegyetem alapítási kísérlet Győrött az 1960-as években
183 1963. május 6-án a GYME tervezése tárgyában megbeszélést 57 tartottak; Skoda Lajos a Középülettervező Vállalat igazgatója, valamint Perényi, Lux és Gádoros Lajos egyetemi tanárok részvé- 58 telével. Ekkor megállapodtak abban, hogy május végéig rögzítik a generáltervezésből a KÖZTI-re háruló feladatokat és az ÉKME megküldi a tervező vállalatnak a GYME tervezési megbízását. Megegyeztek, hogy a KÖZTI az új egyetem tervezésére szervezendő irodát legkésőbb július 1-ig felállítja, melybe az ÉKME 4 főt (a főépítészt és 3 tervezőt) delegál. A beruházó mellett felállítandó konzultatív bizottság személyi összetételére a beruházó tesz javaslatot, szintén július 1-ig. Ezek az elképzelések azonban a helykijelölés körüli problémák, illetve a beruházási cél kiadásának ebből fakadó csúszása miatt késedelmet szenvedtek. A nyár folyamán csak Gádoros Lajosnak a GYME főépítészévé való kijelölésére került sor, aki feladatának jobb. ellátása érdekében 1963. június 1-én főállásba átkerült a 59 KÖZTI-hez. A jelzett további feladatok megoldása őszre, illetve az 1964-es év elejére tolódott. 1963. október 31-én állították fel a konzultatív bizottságot. Elnökének Lux László egyetemi tanárt, tagjainak: Weichinger Károly, Rados Kornél, Reischl Antal, Széchy Károly, Bölcskei Elemér, Sabathiel József, Gábor László egyetemi tanárokat, Lévai Zoltán, Halász Ottó és Boschán István docenseket, Szalay Kálmán és László Ottó adjunktusokat, továbbá Valentiny Károlyt, az ÉM tervezési főosztályának vezetőjét, Szendrői Jenőt, az Iparterv főmérnökét és Fátay Tamást, Győr főépítészét 60 kérték fel; amit ők el is fogadtak.
