Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Kiss Márton: Műegyetem alapítási kísérlet Győrött az 1960-as években

179

ratóriumi munkahelyek hallgatónként 7 m, előadótermi férőhelyek 2

hallgatónként 0,8 m . A terveket a szakok speciális igényei a- lapján kellett elkészíteni. A bizottság összefoglalóan megállapította, hogy a tervezésnél a fő szempontnak a korszerűséget kell tekinteni; az új egyetemnek nemcsak Magyarország, de a világ legkorszerűbb, jól felszerelt egyetemének kell lennie, kerülve azonban az irreális terveket.

Az anyagok és a vonatkozó javaslatok késedelmes megküldése

47

miatt a bizottság április 16-ára tervezett ülése elmaradt, de

40

április 20-ára elkészült a létesítési terv I. változata. Ebben

csak a minisztériumi tájékoztató első kilenc pontja került ki- 49

dolgozásra. A II. (végleges) változat május végére készült el,

50

melyet a május 28-i egyetemi munkabizottsági megtárgyalás után

51

két nappal küldött meg Perényi Molnár miniszterhelyettesnek.

A GVME létesítési tervének felépítése megfelel a tájékoztatóban foglaltaknak. Részletes ismertetésére nincs mód, s nem is célszerű, ezért csak néhány összefoglaló adatot emelnénk ki belőle A terv készítői úgy számították, hogy a teljes felfutáskor a GYME négy karának (építőmérnöki, gépészmérnöki, közlekedési, híradástechnikai- és műszeripari) tizenkét szakán (építészmérnök, szerkezetépítő, közlekedésépítő, vízépítő, földmérő, épületgépész, építőgépész, textilgépész, járműgépész, üzemmérnök, híradástechnika, műszer) tanuló 9578 (4938 nappalis, 4440 esti- levelezős) hallgatót 863 oktató fogja majd oktatni, s az egyetemen folyó munkát további 739 tanszéki és 1100 központi hivatalokban, gazdasági igazgatóságon, társadalmi szervezetekben dolgozó alkalmazott biztosítja. Az egyetem összes helyszükség2