Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Kiss Márton: Műegyetem alapítási kísérlet Győrött az 1960-as években
177 munkabizottságot kellett alakítani, melyet 1963. március 15-én állították fel. Elnöke Perényi Imre az ÉKME rektora, titkára Szalay Kálmán,az ÉKME adjunktusa lett. Tagjait az ÉKME részéről Gábor László, Gádoros Lajos, Homoródy Lajos, Lux László, Salamin Pál egyetemi tanárok, Boschán István, Halász Ottó, Lévai Zoltán Nemesdy Ervin és Szathmári József docensek, a BME részéről Jurek Aurél egyetemi tanár, Vékássy Alajos docens, Komarik József, 40 Sédy Gyula és Tóth Endre adjunktusok alkották. Március és április folyamán némiképp módosu1t, i1letőleg kiegészült a bizott41 ság. Tóth helyett Mede Zoltán adjunktus, Komarik helyett Szo42 kolay Mihály adjunktus került a munkacsoportba, az ÉKME részéről Trutz Béla gazdasági igazgatóval és Orosz József docens, párttitkárral, a BME részéről Terplán Sándor docenssel bővült 43 a bizottság létszáma. Az egyetemi munkabizottság három albizottságból állt, melyek közül az első a fejlesztési terv általános feladataival, a második az építész-és építő szakokhoz kapcsolódó feladatokkal, a harmadik pedig a különböző gépész-, híradás- és műszertechnikai szakokhoz tartozó feladatokkal foglalkozott. A három albizottság vezetője: Lux, Halász és Lévai, kiegészülve Perényivel és Szalayval, alkotta az ún. operatív 44 bizottságot, mely koordinálta az egyes albizottságok munkáját. A létesítési terv kidolgozásához az alapot a MM Tervosztá45 lyának 1963. február 12-én kiadott tájékoztatója adta. Eszerint a létesítési tervben kell megállapítani pl. az előadótermek számát és befogadóképességét, a rajztermi-, tanulótermi munkahelyek számát, a hallgatói laboratóriumok és gyakorló műhelyek jellegét, a munkahelyek számát és helyszükségletét stb.,
