Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Kiss Márton: Műegyetem alapítási kísérlet Győrött az 1960-as években
164 gesek, s ez a tény tette szükségessé az új, Győrött felállítandó kb. 4500-4800 nappali tagozatos hallgatót befogadó egyetem 5 létesítését. A központi döntés egybeesett Győr város törekvéseivel, elképzeléseivel. Győr már 1878-ban felterjesztéssel fordult a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, amelyben kérte, hogy a tervezett (harmadik) egyetem Pozsony helyett Győrbe 6 kerüljön. Korszakunkban Győr már 71.000 lakosú, jelentős iparváros. A főváros után textiliparával a második, a néhéziparban pedig a harmadik helyen állt, s jelentékeny volt az élelmiszeripara 7 is. A tervezett műegyetem hátteréül szolgáló ipari bázis tehát a városban adott volt. Szintén nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy az ÉKME Győrbe telepítésével a budapesti telephelyen megyszünt volna a két egyetem (ÉKME, BME) kényszerű társbérlete, a felszabaduló tantermek, laboratóriumok és egyéb helyiségek lehetővé tették volna a BME-nek az oktatási reform által megkívánt fejlesztését. A beruházás előkészítése A tervezett 1968 szeptemberi oktatásindítás igen szűk idő- intervallumot szabott a beruházás megvalósítására. A beruházás gyors előkészítése érdekében 1963. február 18-án megbeszélést tartottak a Művelődésügyi Minisztériumban. Az erre szóló meghívót február 15-én küldte el Molnár János miniszterhelyettes Perényi Imrének, az ÉKME rektorának. E levélhez mellékelte a megbeszélés tárgyát képező törvényerejű rendelet ill. minisztertanácsi határozat-tervezeteket, továbbá a lebonyolítást elő
