Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Ujváry Gábor: Egyetemek képviselete az országgyűlésen

tárca nélküli (1942. október 19.-1944. március 22.), iparügyi ( 1944 . március 22 .-augusztus 29.), majd ke­reskedelem- és közlekedésügyi (1944. október 16.- 1945. március 28.) miniszter volt, 1944. novemberé­től 1945. márciusáig a Törvényhozók Nemzeti Szövet­ségének elnöke. 1946. augusztus 24-én háborús bű­nösként végezték ki. Szent-Györgyi Albert: 1939-től 1941-ig a szegedi TE képviselője a felsőházban. 1928. október 1-től a szege­di TE ny. r. tanára, 1945-ig az Orvosi Vegytani Intézet vezetője, 1945-től 1948- ig a budapesti TE ny. r. tanára. Az MTA 1. (1934), r. (1937), t. (1945) tagja, 1946 és 1948 között másodelnöke. 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Szily Kálmán: 1927-től 1930-ig a Műegyetem felsőházi képviselő­je. 1901-től a Műegyetem magán-, 1906-tól rk. ta­nára, 1913-tól 1933-ig és 1942-1945 között ny. r. tanárként a III. számú Mechanikai Tanszék vezetője. (Közben 1933-tól 1942-ig államtitkár volt!) 1920- tól 1948-as kizárásáig az MTA 1. tagja. Szinnyei József: A felsőház megalakulásától 1943. április 14-én történt haláláig az MTA felsőházi képviselője. 1883-ban lett a finn nyelv és irodalom magánta­nára a budapesti TE-n, 1886-tól a kolozsvári TE-n a magyar nyelvtudomány és irodalomtörténet ny. rk., 1888-tól ny. r. tanára. 1893-ban a bu­dapesti TE-n is ny. r. tanárrá nevezték ki az altáji (később: ural-altáji) összehasonlító nyelvészetből. A PPTE tanáraként 1928. szeptem­ber 1-én vonult nyugalomba. Az MTA 1. (1884), r. (1896) és ig. (1922) tagja. Teleki Pál: 1905-től 1911-ig a somkuti kerület képviselője volt disszidens, illetve alkotmánypárti programmal. 1920- tól 1934-ig a szegedi I. kerület képviselője volt disszidens (1920-22), majd pártonkívüli programmal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom