Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Ujváry Gábor: Egyetemek képviselete az országgyűlésen

22

zetek alakultak, a tanítószemélyzet és a hallgatóság létszáma fokozatosan gyarapodott.

A képviselőház 1871. márciusi határozata alapján szervezték újjá - a jogelőd, az 1782-től működő Instututum Geometricum volt - a József nádor Műegyetemet, a kolozsvári tudományegyetem - mely 1881-ben vette föl Ferenc József nevét - létrehozásáról pedig az 1872:XIX. te. döntött. Ugyancsak az országgyűlés szentesítette törvény, az 1919:XXXVI. te. rendelkezett a pozsonyi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem és a debreceni magyar királyi gróf Tisza István Tudományegyetem fölállításáról. A gazdasági, jogi, hittudományi és művészeti főiskolák hálózata is 1867 és 1918 között épült ki, illetve terebélyesedett tovább.

Az egyetemi és a főiskolai oktatók száma is megtöbbszöröződött. így például a budapesti tudományegyetemen az 1866/67. tanévben 97, míg 1912/13-ban 384, a Műegyetemen 1871/72-ben 51, 1910/11-ben pedig 141 oktató volt. A Laky Oezső készítette ösz- szeállítás (A magyar egyetemi hallgatók statisztikája, Budapest, 1930.) alapján a magyar egyetemek és jogakadémiák hallgatóinak száma is rohamosan emelkedett. Az egyes tanévek átlagával számolva 1870/71 - 1874/75 között évente 4728, 1890/91 és 1894/95 között 5607, 1910/11 és 1914/15 között pedig 11893 hallgató tanult az egyetemeken és a jogakadémiákon, (a gazdasági, hittudományi és művészeti főiskolákat nem is számítva).

Az egyetemeknek és főiskoláknak azonban nemcsak kulturális szerepe, de politikai-közéleti súlya is megnőtt. Ezt bizonyították az első világháborút követő forradalmak, majd - azok reakcióiként - az ellenforradalom első éveinek eseményei . Az egye-