Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Kiss Márton: Műegyetem alapítási kísérlet Győrött az 1960-as években

17o

előkészítő csoport vezetésével (augusztus 15-től) Mangel János

19

MÁV műszaki tanácsost; a beruházási csoport vezetésével (szeptember 15-től) Földényi Kornélt, a Magyar Beruházási Banktól

20

átkért építészmérnököt bízták meg. A két főelőadói állásra

21

Bedőcs Etelkát, a MRTV beruházási ügyintézőjét (július 1-től),

és dr. Mikő Jánost a II. kerületi HKI jogtanácsosát (július 22

15-től) alkalmazták. A titkár személyét házon belül találták

meg; július 1-ével Dómján Lászlóné tanszéki adminisztrátort ne- 23

vezték ki. A három mérnöki állás közül 1963-ban csak egynek a betöltésére került sor. Szeptember 15-én került a műszaki előkészítő csoporthoz átkérés útján Kapcsos Zsigmond, az Iparterv 24

gépészmérnöke. Az első lépcsőben tervezett 10 fő helyett még

1963 . végén is csak 8 fő (az adminisztrátorral együtt) alkotta

a Beruházási Osztály létszámát. A létszámkeret a következő év

nyarára véglegesült. 1964. február 1-én került az Osztályra, a

25

Vegyiműveket Kezelő Vállalattól Vörös József építészmérnök;

1964. augusztus 1-ével pedig Vörös Mihály mérnök, az ÉM 23. sz. 26

ÁÉV-tól. Bár egy 1963. szeptember 1-i levélben Lux a Beruházási Osztály 1964. évi fejlesztésére 11 fős létszámszükségletet 27

irányoz elő, annak létszáma jelentősen nem változik. Egy 1964.

2B

augusztus 10-i osztálynévsoron 11 fő, egy 1965. január 27 — i

29

névsoron szintén 11 fő szerepel. Itt említendő meg, hogy sok problémát okozott az álláshelyek bérkategóriáinak a kialakítása Az Osztály dolgozóinak többsége kevesebb fizetést kapott, mint korábbi munkahelyén, s ezt csak némiképp kompenzálta a MM által az osztály számára július 1-től engedélyezett havi 900,- Ft

30.

os béralap (bérkeret) növelés.