Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Kiss Márton: Műegyetem alapítási kísérlet Győrött az 1960-as években

166

ügyi-, az építésügyi-, a pénzügyminiszternek, továbbá az OT elnökének egy-egy helyettese. Megszabja a határozat a GYME létszámkeretét (4800 fő nappalis hallgató), az oktatómunka beindításának idejét (1968 szeptember). Ehhez az szükséges, hogy az építésügyi miniszter a műszaki előkészítés feladatainak elvégzésére haladéktalanul jelöljön ki alkalmas tervezőintézetet, illetve az OT elnöke a beruházás szakaszos megvalósítását engedélyezze. A kormány a GYME beruházójának az ÉKME-t jelöli ki.

A beruházás lebonyolításának irányítására külön rektorhelyettest kell kinevezni, s a vezetése alatt beruházási osztályt kell szervezni. Rendelkezik a határozat az ÉKME és a BME dolgozóiból álló munkabizottság felállításáról is. Külön pont intézkedik az új egyetem képzési irányának megfelelő üzemek, tervező- és kutatóintézetek Győrbe telepitéséről,illetve ottani létesítéséről. A megyei, i1letve a városi tanács feladatává teszi a kormány a megfelelő területről, valamint annak alapközművesítéséről való gondoskodást, továbbá az egyetemi dolgozók élet- körülményeinek biztosítását.

A kormányhatározatban szereplő Tárcaközi Operatív Bizottság megalakult, s 1963. március 15-én megtartott értekezletén kidolgozta a GYME létesítésével kapcsolatos feladatok ütemtervét,

meghatározta ezek határidejét, s kijelölte a végrehajtásért fe- 10

lelősöket. Az ütemterv első pontjában a beruházás megvalósításának főbb szakaszai szerepelnek. A létesítési terv (beruházási cél) és a tervezési program elkészítési,i lletve jóváhagyási határidői megegyeznek az intézkedési tervben szereplőkkel. (1963. május 31. illetve 1963. június 30.) Szintén június 30-ig kell