Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Kiss József Mihály: Párhuzamos utak. A kolozsvári és a pozsonyi egyetem válságos időszakának történetéhez
151 A miniszter 51.211/1923. sz. leirata alapján a Jog- és Államtudományi-, továbbá a Bölcsészettudományi Kar teljes egészében, s az Orvostudományi Kar első két évfolyama és öt intézete az 1923/24. tanévet Pécs városában akadálytalanul megkezdhette. Az augusztus 3-án kelt 102.639/1923. sz. leirat az egyetem tanácsát arra szólította fel, hogy azonnal rendelje el a költözést, úgy, hogy az egyetem hivatalai augusztus 15-én már Pécsett 82 működjenek. Bár az intézkedések végrehajtását a krónikus pénzhiány késleltette, pár nappal később Kérészy rektor már azt jelentette, hogy az egyetem hivatalai és a Questura a megjelölt terminus83 tói ugyan csak megbízatások útján, de megkezdte működését. Az 84 elhelyezéssel itt is gondok voltak. Az egyetem számára a város többek között az állami főreáliskola épületét, Zichy Gyula püspök a Klimó-féle könyvtárat engedte át. A püspök egyébként az egyetem katolikus jellegét oly 85 módon is biztosítani kívánta, hogy azon katolikus hittudományi fakultás állíttassák fel. E kísérlete azonban nem járt sikerrel. A kormány úgy döntött, mivel a budapesti egyetemen katolikus teológiai-, a debrecenin református hittudományi kar működött, hogy a pécsi egyetem részeként Sopronban kihelyezett evangélikus hittudományi fakultást létesít, melynek ünnepélyes avatásá06 ra 1923. november 11-én került sor.
