Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Kiss József Mihály: Párhuzamos utak. A kolozsvári és a pozsonyi egyetem válságos időszakának történetéhez

14o

Tervek a végleges elhelyezésre

A menekült egyetemek végleges elhelyezése tekintetében több

53

vidéki város neve merült fel, közülük a három legjelentősebbel, a Pécs, Szeged és Debrecen által képviselt megoldással foglalkozunk részletesebben.

Pécs városa 1919. december 5-én kért egyetemet. A pozsonyi

egyetem képviselői 1920 áprilisában úgy nyilatkoztak, hogy a

55

várost kiválóan alkalmasnak tartják egyetemi székhelynek.

Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter 1920. augusztus 12-én kelt leiratával akként döntött, hogy amint Pécs felszabadul a szerb megszállás alól, az egyetem kiküldöttjei tartsanak ott helyszíni szemlét, s ha annak eredménye az lenne, hogy ott az egyetem elhelyezése megoldhatatlan, a tárgyalásokat valamely más dunántúli várossal indítsák meg. 1921 elején az egyetem vezetése arra az álláspontra helyezkedett, hogy Győr és Pécs az elhelyezést tekintve egyenlő mértékben jöhet számításba, de Pécs az orvosi kar elhelyezésére nézve előnyösebb 56

helyzetben van.

Szeged

A szegedi elhelyezés terve már 1919. november 26-án felmerült. Szegedről rövidesen egy városi küldöttség érkezett Budapestre, tarsolyában a kolozsvári egyetemnek szóló meghívással. Ezt támogatta Haller István 1919. december 8-i azon kijelenté-