Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Kiss József Mihály: Párhuzamos utak. A kolozsvári és a pozsonyi egyetem válságos időszakának történetéhez
13o Az erdélyi autonóm felekezetközi egyetem A kolozsvári egyetem tanárai közül 1920 elején 26 nyilvános rendes tanár, valamint az egyetem választott hatóságai - a jogi kar dékánját kivéve - még állomáshelyükön tartózkodtak. Réz Mihály professzor vetette fel az április 17 — i tanácsülésen egy ún. felekezetközi egyetem felállításának lehetőségét a Románia által elfoglalt területeken élő magyarság kulturális életében 19 bekövetkezett folytonosság hiányának pótlására. Az egyetemet a magyar autonóm egyházak 1920 októberében kívánták felállítani, s egyúttal szerették volna azon a tanítást is megindítani. Az egyetem hét: római katholikus teológiai- (a- mely ekkor még Gyulaiehérvárott működött), protestáns teológiai- (amely Kolozsvárott teljes egészében készen állt), jog- és államtudományi-, orvosi-, bölcselet- nyelv- és történettudományi-, matematikai- és természettudományi-, valamint közgazdasági karból állott volna. (A közgazdasági fakultás a magyarok elől akkoriban elzárt kolozsvári Gazdasági Akadémia és a Kereskedelmi Akadémia összevonásából született volna meg, s a gyakorlati gazdaképzés alapját 200 holdnyi , a város határában fekvő ingatlan képezte volna.) A tanári személyzetet az egyetem Kolozsvárott maradt tanárai a Gazdasági és a Kereskedelmi Akadémiák felsőbb tagozatainak oktatóival egyetemben alkották volna. Ezzel kapcsolatban az egyetem tanárai azt kérték, hogy az újonnan szervezendő intézménynek szolgálataikat úgy ajánlhassák fel, hogy helyeiket a Ferenc József Tudományegyetemen megtarthassák. Szükségesnek
