Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Schweitzer József: Az Országos Rabbiképző Intézet helye a magyar felsőoktatásban

104 a tiszta tudománnyal, s annak művelőivel ismerkedtek meg, a má­sik oldalról pedig a praktikus lelkipásztorkodással, és azzal, hogy egy rabbi hogyan és miképpen tud tudományos munkát végezni és tanítani. Talán még kifelejtettem a magyar történetet, s ennek külön ágát, a magyar-zsidó történetet, amely nagy lendületét szintén a Rabbiképzőnek, a mi rabbi-történetíróink klasszikus nemzedé­kének köszönheti - és itt meg szeretném említeni Büchler Sándor keszthelyi rabbit, a pesti egyetem magántanárát; Kecskeméti Ármin makói rabbit, a szegedi egyetem magántanárát; mindketten a hitlerizmus áldozatai lettek. De a nevek sorát mondhatnám még; mindannyian a Rabbiképző Intézet első történet-professzora, Kaufmann Dávid tanítványai voltak és a történeti kutatásokra tőle kapták az indíttatást. Tehát a magyar kultúrának több olyan ága van, amelyekben az Országos Rabbiképző Intézet mindig lehetőségei, képességei sze­rint igyekezett az egyetemes nemzeti kultúrának, az egyetemes hazai teológiának szolgálatokat tenni, nem felejtve el, hogy el­sősorban papokat nevel a hivőknek, és judaista tudósokat a zsidó gyülekezeteknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom