Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Schweitzer József: Az Országos Rabbiképző Intézet helye a magyar felsőoktatásban
104 a tiszta tudománnyal, s annak művelőivel ismerkedtek meg, a másik oldalról pedig a praktikus lelkipásztorkodással, és azzal, hogy egy rabbi hogyan és miképpen tud tudományos munkát végezni és tanítani. Talán még kifelejtettem a magyar történetet, s ennek külön ágát, a magyar-zsidó történetet, amely nagy lendületét szintén a Rabbiképzőnek, a mi rabbi-történetíróink klasszikus nemzedékének köszönheti - és itt meg szeretném említeni Büchler Sándor keszthelyi rabbit, a pesti egyetem magántanárát; Kecskeméti Ármin makói rabbit, a szegedi egyetem magántanárát; mindketten a hitlerizmus áldozatai lettek. De a nevek sorát mondhatnám még; mindannyian a Rabbiképző Intézet első történet-professzora, Kaufmann Dávid tanítványai voltak és a történeti kutatásokra tőle kapták az indíttatást. Tehát a magyar kultúrának több olyan ága van, amelyekben az Országos Rabbiképző Intézet mindig lehetőségei, képességei szerint igyekezett az egyetemes nemzeti kultúrának, az egyetemes hazai teológiának szolgálatokat tenni, nem felejtve el, hogy elsősorban papokat nevel a hivőknek, és judaista tudósokat a zsidó gyülekezeteknek.