Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Fabinyi Tibor: Evangélikus Teológiai Fakultás Sopronban, 1923–1950

91

kisbirtokos és földmíves családból 142, magán-és állami tisztviselő családból (beleértve a postát és a vasutat-) 113, kereskedő és iparos családból 100, tanítóiból 78, lelkésziból és tanáriból 42, katona, rendőr vagy csendőr családból 25, egyéb környezetből 75 hallgató iratkozott be. Csaknem egyenlő arányban jöttek Dunántúlról és a régi Bányai Egyházkerületből, ám kisebb mértékben a Tiszai és Dunáninneni kerületekből is, nyelvi tekintetben pedig zömében magyar, de német, szlovák-és vend nyelvterületről is.

A pécsi, központi egyetemmel való kapcsolat ápolása elsősorban a dékánra hárult. Ez részben gyakori pécsi utazással járt, részben pedig a rektori hivatal, illetve az egyetemi tanács útiján történt. A dékáni jelentésekből kitűnik, hogy soha nem utasították vissza a kar jogos kéréseit.

Itt jegyzem meg, hogy levéltári kutatásaim során nemrég került a kezembe a Pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetem 1945. áprilisában kelt "Emlékirat(a) a művelt világ nagy egyetemeihez". A 10 fejezetből és 2 térképmellékletből álló, 43 Oldalas gépirat alapos és igaz elemzést ad hazánk több százados, szórón gatott politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. Az igazság elismertetése és érvényesítése végett fordultak a művelt világ tudományos közvéleményéhez. A befejező mondatok, azt kérik kezeljék az előadottakat időszerű és nagy gyakorlati kihatású kérdésként, tudományos eszközökkel vizsgálják meg érveinket, majd érvényesítsék a felismert igazságot - mint az emberi lelki ismeret és becsület fórumai - kormányaik előtt is. így zárul az Emlékirat: "kérjük, igyekezzenek elégtételt szolgáltatni a ma-