Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Székely György köszöntője
5 Székely György köszöntője A Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság Magyar Nemzeti Bizottsága igen szívesen vállalkozott arra, hogy keretet adjon a Hittudományi fakultások és tanintézetek a 20. századi magyar felső- okta'tásban című eszmecserének. Ez szervesen beletartozik a bizottság munkájába, lévén az egyetemek kezdeteitől azok egyik legfontosabb eleme a teológia oktatása és tudományos művelése. A modern egyetemek hagyományos univerzitás jellegéhez is mindenkor hozzátartoztak a teológiai karok és azok periodikus részvétele az egyetemvezetésben. Az már az egyes országok sajátosságai szerint alakult, mely egyetemeken mely felekezet hittudományi kara érvényesült. Ám annyi bizonyos, hogy ez kedvező lehetőséget adott a hittudományi és más karok, a különféle szaktárgyak együttmunkálkodására, tudományos eszmecseréjére, a karok közti átoktatásra és az etikai, morális eszményképek alakítására. Ezt az együttműködést gyengítette vagy bénította a kultúrharc, a tudományágak elhidegülése; ha pedig forradalminak vélt intézkedésekkel szervezetileg is válaszfalakat vontak a karok közé, ez mindenképpen szétvágta a természetes kötelékeket, veszteségeket okozott. Ezek mérlegelésére gyűltünk most össze, hogy a múltat tisztábban látva, a közös jövőt is tisztultabb célkitűzésekkel építsük. Rendezvényünk alkalmából az Egyetemtörténeti Bizottságot levéllel tisztelte meg Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, aki az egyetem- történeti konferenciát nagyjelentőségűnek minősítette. A bíbo- ros úr személyes részvételét a megtárgyalásra kerülő téma miatt
