Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Ladányi Sándor: A református teológiai akadémiák helye felsőoktatásunkban
SA és intenzív kapcsolatban állt a nyugat-európai testvéregyházak- kal*, az azokban jelentkező és lezajló teológiai mozgalmakkal és egyéb áramlatokkal, azok szervezetével megismerkedhetett, ami komoly befolyást gyakorolt a magyarországi református egyház életére is. A külföldi protestáns peregrináció ellensúlyozására - részben hogy a Habsburg-birodalom számára nem kívánatos szellemi áramlatok, ideológiák, események ne áramoljanak be az országba, részben pedig, hogy a pénz ne menjen ki az országból - a kormányzat már a 18. században kísérletet tett Bécsben egy protestáns teológiai fakultás felállítására és a magyar protestáns fiatalok külföldre jutásának minden eszközzel való akadályozá1 sára - nem nagy eredménnyel. II. József uralkodása idején az egyetemi oktatás szelleme is felvilágosultabbá vált. II. József halála után azonban a helyzet lényegesen megváltozott. Az intézkedések hatására protestáns, közelebbről református részről kezdeményezés indult, hogy a görögkeletiekkel együtt "protestáns egyetemet" hozzanak létre. Ennek az elgondolásnak - amellett, hogy egyik fő moti- válója a két protestáns egyház uniós törekvése volt - különös hangsúlyt adott, hogy 1796-ban elterjedt a hír, hogy az egyre fejlődő, szekularizálódó Pestről kisebb vidéki városba - minden bizonnyal Esztergomba - fogják áthelyezni a tudományegyetemet, hogy az ifjúságot kivonják a világi hatások alól, jobban kézben tudják tartani. Esztergomba, a magyar hercegprímás városába pedig protestáns ifjak nem mehetnek, mert nem tudnának saját vallásuk szerinti istentiszteleten résztvenni, nem tudnák magukat
