Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon
16 szervezetéből, mivel - érveltek - a hitelvek dogmái a tanszabadság eszméjével nem egyeztethetők össze. Az állami befolyásolás érdekében ugyanakkor az látszott szerencsésebbnek, ha az összes felekezet papi elitjét az állami egyetemen, az állam által kívánatos szellemben nevelnék, s ezért három: katolikus, protestáns és görögkeleti teológiai fakultást állítanának fel. E javaslat persze egyetlen érdekelt félnek sem tetszett, hiszen mindegyik féltette meglévő vagy vélt hatalmi pozícióját, így az eredmény az lett, hogy minden maradt a régiben. A kiegyezéskori vitairodalomból kitűnik, hogy ezidőben a liberálisok és a konzervatív katolikusok között olyan nagy az eszmei szakadék, hogy egymás álláspontjának tolerálása és megértése teljesen kizárt volt. Schopper György^ az egyetem tanára és korábbi rektora, a későbbi rozsnyói püspök - Tömöri álnéven- a "rationalismus" ellen írt röpiratában az egyetem szigorúan katolikus jellegét igyekezett bizonyítani, és bár utalt a német törekvésekre, célnak a korábbi egyetemi pozíciók megőrzését te8 kintette, s nem egy új intézmény alapítását. Az állam törekvései jobban érvényesülhettek 1872-ben,a kolozsvári Tudományegyetem felállításánál. Az új egyetemet teológia nélkül szervezték meg, amiben az is közrejátszott, hogy az évszázadok óta négy bevett felekezettel élő Erdélyben már mindegyik egyháznak megvolt a maga teológiai akadémiája. A protestáns többségű Erdélyben azonban erőteljesebben érvényesült a nem-katolikusok befolyása, különösen miután a nagyszebeni szász evangélikus.jogakadémiát is a kolozsvári egyetembe olvasztották.
